A világ két pontján is nagyon komoly háborús konfliktus van kialakulóban: az egyik Kína partjainál, Tajvan szigete közelében, a másik pedig Ukrajnában a Donyeck-Luhanszk szakadár területek mentén. Mindkét helyzet súlyos nemzetközi válságot, sőt háborús veszélyt hordoz, mert a Föld három legerősebb katonai nagyhatalma érintett bennük: Oroszország, Kína és az Egyesült Államok.
A kép forrása: www.123ref.com
A Dunántúl méretű, Kína partjaitól alig 180-200 kilométerre fekvő Tajvan-sziget modern-kori történetének legfontosabb szakasza 1927-ben kezdődött, amikor egy 22 évig tartó véres polgárháború osztotta meg és pusztította a Föld legnépesebb országát amiben a sziget különleges jelentőséget kapott. A harcokban az egyik oldalon a kommunisták, másikon pedig a nacionalisták (Kuomintang) álltak. A hosszú polgárháborút egy időre a második világháború szakította meg (és a Japán megszállás), ám végül a Mao Ce-tung vezette kommunisták győztek. A nacionalista erők Tajvan szigetére szorultak. Ezzel korábbi, 1911 -ben létrejövő és a polgárháborúig egységes (kommunisták nélküli) Kínai Köztársaság "jogutódja" a tajvani állam lett. Hivatalos neve ma is Kínai Köztársaság megkülönböztetve önmagát a Kínai Népköztársaságtól (a hatalmas területű és népességű "nagy Kínától"). Az országok egy része elismeri önálló államként, másik része Kína részének tekinti.
A kínai - tajvani válság Szergej Lavrov orosz külügyminiszter március 22-i pekingi látogatása után kezdett veszélyes méreteket ölteni, mert a felbátorodott kínai kormányzat bombázókat, majd komoly csapásmérő flotta-egységeket vezényelt a parányi sziget partjaihoz. Április 3-án már a tajvani szorosban hajózott - egy állítólagos hadgyakorlat részeként - a kínai haditengerészet két legfontosabb és legütőképesebb hajója: a Liaoning repülőgép-hordozó és a Nancsang nevű, Renhai-osztályú (Type 055) cirkáló-romboló, mely több, mint 100 különböző rakéta indítására képes. (Bár ezt az új típusú kínai hajóosztályt - melybe a Nancsang is tartozik - a kínaiak rombolóként emlegetik, a NATO cirkálóként tartja nyilván. [forrás])
A kínai "szuperhajó-osztály" a Renhai-class egyik tagja (forrás: shipshub.com)
Az amerikai diplomácia aggódva figyeli a március óta egyre intenzívebbé váló kínai - orosz közeledést és a Tajvan elleni kínai mozgolódást is. Bár az USA és Tajvan formailag nem szövetségesek, Washington látja el fegyverekkel a szigetet és vállal hallgatólagos garanciát Tajvan védelméért. Amellett Biden elnöki beiktatására is meghívták Tajvan képviselőit, amely példátlan lépésnek tekinthető és korábban nem fordult el (egyik elnöknél sem), [mivel Tajvan önálló állami státusza vitatott még ma is]. A lépés burkolt jelentése pedig nagyjából így szól: "fontos számunkra Tajvan függetlensége és megvédjük, ha kell". Az amerikaik tehát ennek szellemében adtak azonnali választ a kínai flotta megjelenésére: mégpedig úgy, hogy április 4-én Tajvanhoz vezényelték a VII. flottát és annak legfontosabb csapásmérő egységét a Theodore Roosevelt repülőgép-hordozót.
Az amerikai USS Roosevelt repülőgép-hordozó (CVN-71) melyet Tajvanhoz vezényeltek (forrás: wikipedia.org)
A tajvani-válság melyet a Föld 7 legnagyobb katonai hatalma élénk figyelemmel kísér jelenleg az erő-fitoktatás és elrettentés fázisában van, ám könnyen eldurvulhatnak a dolgok, ha egyik vagy másik fél megsérti a demarkációs vonalak valamelyikét. Ebbe beletartozik a felségvizek repülési övezetek megsértése vagy akár egy elsietett támadása a felek bármelyik hajója ellen.
Ami a másik nagy nemzetközi válságot, az ukrajnai krízis illeti: annak gyökerei egészen 2014 március elsejéig nyúlnak vissza, amikor az orosz hadsereg megszállta az Ukrajnához tartozó, alig 27 ezer négyzetkilométeres (kétharmad Dunántúlnyi) Krím félszigetet. Ezzel kezdetét vette egy hosszú, azóta is tartó nemzetközi válság, mely Oroszországgal szemben európai és amerikai szankciók sokaságát hozta. A válság 2014 tavaszán tovább szélesedett, amikor Ukrajna legkeletibb régióiban, Donyeck és Luhanszk tartományokban (Dombass) orosz támogatással szakadár mozgalmak kezdtek elszakadási törekvésekbe.
Az ukrán válság - mely eddig 13 ezer áldozatot hozott a kelet-ukrajnai polgárháborúban - idén tavasszal új fejezetéhez érkezett, amikor a Kreml több tízezer orosz katonát - és több páncélos hadosztályt - vezényelt a kelet-ukrán határ közelébe. Válaszul az amerikaiak 350 tonna hadianyagot és 35 db Humvee terepjárót tettek partra Odessza kikötőjében. Bár a nagyjából 53 ezer négyzetkilométeres, kelet-ukrajnai Donbass terület (Luhansk oblast + Donetsk oblast) csupán alig 9%-a Ukrajnának, mégis jelképezi az orosz befolyást az országban, melyet a kijevi kormány 2014 óta nehezményez (valahol mégiscsak érthető módon). A térségben ugyanis egyértelmű az orosz katonai jelenlét, melyet ugyan helyi szeparatistákkal álcáznak, mégis szembeötlőek a zöld egyenruhás, felségjelzés nélküli katonák mind Luhanszkban, mind Donyeckben. Bonyolítja a válságot, hogy Ukrajna folyamatosan kéri felvételét a NATO -ba (hogy nyugati védelem alá kerülhessen), ám Putyin különböző fenyegetésekkel reagálva, egyelőre sikeresen eltántorítja ettől a feleket.
Orosz harckocsik Maslovka mellett, az ukrán határ közelében, 2021 április 6-án (forrás: reuters.com)
Jelenleg mind az EU, mind az USA, mind pedig az egész NATO élénk figyelemmel kíséri az orosz csapatmozgásokat az orosz - ukrán határ mentén, felkészülve arra, hogy Putyin esetleg parancsot ad majd Kelet Ukrajna katonai megszállására arra hivatkozva, hogy ezzel csupán megvédi az ott élő orosz lakosságot. (Ez volt az ürügy 2014-ben a Krím megszállására is.) Az orosz vezető már kerek 7 éve tartja ébren a Kelet-Ukrajnai háborút, hogy ezzel megakadályozza Ukrajna NATO csatlakozását. Nem tudni, hogy ezért a számára kiemelten fontos célért meddig hajlandó elmenni és "belefér" e számára esetleg egy orosz katonai bevonulás is Ukrajna keleti részébe (kibővítve ezzel Donbasst).
A kelet-ukrajnai Donbass régió (kép forrása: lowynstitute.org)
A két posztunkban említett biztonságpolitikai válság jelenleg a Föld két legveszélyesebb nemzetközi konfliktusa, melyek akár háborúig is fajulhatnak. Megoldásuk kérdése most a három legnagyobb katonai hatalom, az USA, Kína és Oroszország vezetőinek kezében van és az elkövetkező hetekben dől el. /2021.04.11.20:37/
***