Filmekről, moziról, érdekességekről

Pár lépés a mennyország - egy gyönyörű, romantikus történet [19.]

2019. november 08. - Scriptory

Sokan dicsérik a 90-es évek filmjeit, a legkevésbé sem alaptalanul, amit az 1995-ös, hamarosan levetítésre kerülő (szombaton az egyik TV csatorna műsorára kerülő) "Pár lépés a mennyország" (A Walk in the Clouds) című romantikus film is bizonyít. A nagyon szép és megható történetet a mexikói Alfonso Arau rendezte, a főszerepeket pedig Keanu Reeves, Antony Quinn, Giancarlo Giannini és a gyönyörű Aitana Sánchez-Gijón játsszák.

par_lepes_amenyorszag1.jpg

Amit spoiler nélkül elsősorban kiemelnék a filmmel kapcsolatban, az azoknak a csodálatos képeknek a sora, amelyeket a történetnek helyszínt adó mexikói szőlő-ültetvény és hacienda egzotikus szépségének bemutatásával kapunk. Az említett helyszínen él ugyanis a gazdag Aragón család, akik a környék legrangosabb birtokosai, a családfő: Don Pedro (Anthony Quinn) és fia Alberto (Giancarlo Giannini) vezetésével. Ők a film központi figurái is, az oda tévedő Paul Sutton (Keanu Reeves) mellett. A sztori egyszerű, de a karakterek jól felépítettek és minden szereplő a maximumot hozza. Csak elismerés illet minden főszereplőt, a rendezővel együtt. Rá egyébként érdekes módon nem rendezéseiről emlékszem, hanem egy korai szerepéről az 1984-es Smaragd románca című filmből, melyben egy jó humorú drogbárót alakított, Juant.

par_lepes_a2mennyorszag.jpg

A Pár lépés a mennyország megtekintésével kapunk egy érdekes történetet, egy romantikus szerelmi sztorit, sőt különleges karaktereket, egy önzetlen, kötelességtudó fiatalember és egy szenvedélyes lány alakjainak hiteles ábrázolásával.

Ha a cselekményt nézzük - innentől már spoileresen - még első pillantásra sem tűnik túl bonyolultnak: adott egy 30 éves fiatalember, Paul Sutton (Keanu Reeves), aki épp a második világháború poklából tér haza kaliforniai otthonába feleségéhez, ám közben megismerkedik a buszon egy nagyon szép mexikói lánnyal, Victoriával (Aitana Sánchez-Gijón). A 27 éves nő beavatja őt életének egyik legnagyobb titkába, amikor elmeséli a férfinak, hogy szakított párjával (aki nem mellesleg egyetemi oktatója volt), de közben kiderült, hogy állapotos. Victoria helyzetében az a tragikus, hogy családja egy erkölcsös, tekintélyes és nagy múltú, mexikói ültetvényes dinasztia, mely nem fogadja el, ha bejelenti nekik, hogy férj nélkül lett terhes és apa nélkül fogja világra hozni gyermekét. Édesapja, Don Alberto szigorú ember, akit rettenetesen megvisel majd lányának helyzete és éktelen haragra gerjed, ha megtudja mi történt Victoriával. Itt érdemes megjegyezni: egy mélyen katolikus, hagyomány-tisztelő és maradi család esetében eleve különlegesség, hogy egyetemre íratják lány gyermeküket, ahol "megfertőzheti" a modernizáció és az erkölcstelenség (ami ironikus módon ebben az esetben valóban be is következik, hisz Victoria saját tanárának lesz a szeretője, aki ki is rúgja őt, miután megunja és miután már kényelmetlen számára a nő teherbe esése).

par_lepes3.jpg

Paul végighallgatja Victoria történetét és elhatározza, hogy segít rajta: elkíséri őt a szülői házhoz, ahol a nő férjének adja majd ki magát és így elejét veszi annak, hogy Victoriának "megesett", elhagyott lány-anyaként kelljen bejelentenie terhességét. Bár Paul csak ideiglenesen vállalja, hogy eljátssza a ráosztott szerepet, végül több napra az ültetvényen ragad. Noha Paulnak felesége van, mégis beleszeret Victoriába, aki viszonozza is érzelmeit. Kettős konfliktus alakul tehát ki: egyrészt a lány családja és a fiatalok között, a hazugság miatt, másrészt pedig Paul és Viktoria között, amiért előbbi házas. Egyértelművé válik: minél tovább marad Paul a birtokon, annál nagyobb lehet a bonyodalom és a botrány esélye. Csakhogy Pault megkedveli a család, legfőképp a nagypapa, Don Pedro (Anthony Quinn), aki nem akarja elereszteni a fiút. Elmeséli neki az ősi Aragon család történetét és együtt iszik, együtt mulat Paullal. A család nélkül, árvaházban felnőtt férfi számára új és bensőséges érzés tartozni valahová; megszereti az Aragonokat.

Ami a film igazi szépsége, az a tisztaság, amely áthatja a karaktereket: például Paul végtelenül tisztességes, önzetlen és mindig segíteni akaró jelleme, amely nem engedi, hogy visszaéljen a lány kiszolgáltatott helyzetével, Victoria bája, melegszívűsége, az apa, Alberto, hagyománytisztelő értékrendje, melyhez tűzön-vízen át ragaszkodik és az öreg Don Pedro életbölcsessége. Mindannyian igazi jellemek, valódi érzések megjelenítői. Külön kiemelném Keanu Reevest, aki úgy alakítja a szülők nélkül felnőtt, háborút megjárt, talpig becsületes férfit, mintha erre a szerepre született volna: kevés beszéddel, intelligens játékkal, átütő egyszerűséggel.

par_lepes4.jpg

Ebben a filmben minden jelenet "ül", szinte elvarázsol bennünket, mintha egy idealizált mesevilágban lennénk, egy időtlen színjáték díszletei között. Ha van a filmnek negatívum akkor talán ez a meseszerű, már-már negédesen romantikus világ az, melyet a történet számunkra teremt. Nincsenek negatív karakterek, nincs benne gonoszság, legfeljebb konfliktus, de az is megoldható formában. A sztori végét természetesen nem árulom el, de méltó az egész film felemelően tiszta hangulatához.

A Pár lépés a mennyország nem az évszázad filmje, nem is Oscar-díjas alkotás és nem is az életünk mozija, mégis érdemes megnézni, mert olyasmit képvisel, ami napjainkban kiveszőben van már és amit valahogy elfelejtettek azóta a filmkészítők: az igazi, nemes és tiszta érzelmek átadását. Érzéseket az önzetlenségről, a szerelemről, a család tiszteletéről és mások elfogadásáról. Hozzáteszem: mindezeken túl a filmben épp 81 éves Anthony Quinn (aki a forgatás után 6 évvel hunyt el) óriásit alakít benne; így miatta illetve Keanu Reeves új oldalának megmutatása miatt is nagy élmény végignézni. Értékelésem: 85% (nem is lehet kevesebb).

csaillagok4.jpg

scriptory_felirat_rovid.jpg

2019.11.09.22:25

***

A bejegyzés trackback címe:

https://scriptory.blog.hu/api/trackback/id/tr415296564

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Don Octavio de Flores 2019.11.09. 15:19:11

Régi film, de valóban nagyon jó. Furcsa 30 évesen látni John Wicket, a Rémkirályt vagy Baba Yagát. :)))) Főleg egy romantikus filmben.

Ulrich von Lichtenstein 2019.11.09. 15:23:57

Tetszik ebben a filmben, hogy a Keanu Reeves által játszott katona nem adja fel és megtesz mindent a beilleszkedésért. Pedig eleinte nem nagyon akarják befogadni. Van a történetben humor is, nekem legalábbis vicces az öreg Don Pedro alakja.

Egyébként jó feleleveníteni a 90-es évek filmjeit, mert mindig találni ezekből az évekből színvonalas, érdekes mozikat, amelyek újranézhetőek.

Mizantróp. 2019.11.10. 21:59:50

Nagyon tetszik ebben a filmben a mexikói család stílusa, életszeretete, felszabadult jókedve (például a szüreten) és az, hogy végül melegszívűen fogadják be Pault. Azt is érdekes végignézni, ahogy a két fiatal beleszeret egymásba: nézegetik, kerülgetik egymást, majd fokozatosan felfedezik az értékeket a másikban. Intelligens, finom, érzékeny film.

Jericho 1 2019.11.11. 09:24:43

@Argus.: Érdekes, hogy John Wicket a magyar fordítás "Rémkirálynak" hívja, az eredetiben meg "Baba Yaga" a megszólítása. A Wikipédián ez van erről:

"Baba Jaga az orosz (cseh, szlovák) népmesék gonosz boszorkánya (bár a XX. századtól kezdve néha nem negatív szereplő, akárcsak Kékszakállú herceg a magyarok számára). Pl. gyerekeket eszik, mint a Jancsi és Juliska boszorkánya, de nem kolbászból van a kerítése, hanem koponyákból és csontokból. Baba Jaga kunyhója Muszorgszkij Egy kiállítás képei c. művében is szerepel az egyik képen”.

Furcsa számomra, hogy a félelmetes bérgyilkos John Wick egy boszorkány nevét kapta a filmben.