Scriptor írásai filmekről, moziról, történetekről

Miért jó nőnek vagy férfinak születni?

2018. szeptember 08. - Scriptor.

A nemek közt sok különbség van, ha az élet apró dolgait nézzük: más - más problémák, gondok, örömök foglalkoztatnak bennünket, miközben néha felmerül bennünk az is, hogy a másik nem a szerencsésebb. Olyankor például amikor férfiakként minden reggel nekiállunk a borotválkozás nyűgének, vagy mikor épp elválunk és azonnal elveszik tőlünk a gyerekeinket; nőként pedig mikor 20 méteres sor végére kell beállnunk az egyetlen WC -nél (miközben a férfi illemhely előtt alig áll valaki) vagy képtelen vagyunk lecsavarni egy befőttes üveg tetejét (vagy beparkolni a járda mellé, két kocsi közé).

Miért is jó nőnek születni:

  1. Mindig ragaszkodnak hozzád a gyerekeid (anya csak egy van)
  2. Örökké előre engednek mindenhol
  3. Udvariasak veled az erősebbik nem tagjai
  4. Ha kicsíped magad minden férfi kedves lesz és keresi a társaságod
  5. A fodrásznál, kozmetikusnál sosem vagy magányos
  6. Hatalmad van a férfiak felett
  7. Soha nem kell attól félned attól, hogy elveszik a gyerekeidet
  8. Soha nem kell borotválkoznod (legalábbis naponta az arcodon)
  9. Száz féle külsőt varázsolhatsz magadnak
  10. Szinte semmit nem kell tenned azért, hogy a másik nem felcsípjen
  11. Egyformán oszthatod ki mindkét nem tagjait
  12. A nők tovább élnek
  13. Egy mosollyal mindent elérhetsz
  14. Mindig akad valaki, aki gondoskodik rólad
  15. Egy egész csomó szórakozóhelyre, diszkóba ingyen bemehetsz
  16. A randikon téged hívnak meg egy - egy italra vagy vacsorára 
  17. Azonnal jókedvre tud deríteni 15 perc ruha-vásárlás és pletyizés a barátnőkkel
  18. Átlátsz a férfiakon, miközben ők csak HISZIK ugyanezt veled kapcsolatban
  19. Kétféle orgazmusod is lehet.
  20. Nem leszel magányos 40 felett sem
  21. Azonnal megmondod bárkiről, hogy mennyire igényes és milyen értékű a ruházata
  22. Van nők napja és anyák napja is, melyeken mindig megköszöntenek
  23. Soha nem lesz prosztata problémád
  24. Mindig felvesznek, ha stoppolsz
  25. Simán felképelheted a párod, nem mondják rád utána, hogy "erőszakos állat"

Miért is jó férfinak születni:

  1. A vezetékneved sosem változik
  2. Magasabb fizetésre számíthatsz
  3. Nincsenek "nehéz napok" minden hónapban
  4. Az esküvői előkészületek nélküled is lezajlanak
  5. Az autószerelők megmondják neked az igazat (és érted is, hogy miről beszélnek)
  6. Vizelde számodra az egész világ
  7. Értékelni tudsz egy korsó hideg sört
  8. Az emberek nem bámulják a melledet, miközben beszélnek hozzád.
  9. Ötnapos nyaralásra elég egy kézitáska.
  10. Bármelyik befőttesüveget ki tudod nyitni.
  11. Ugyanaz a frizura évekig, akár évtizedekig is kitart.
  12. Simán beparkolsz bárhová egy szemvillanás alatt
  13. A teljes karácsonyi bevásárlást elintézed december 24-én, mind a 25 rokonnak, 45 perc alatt.
  14. Hordhatsz rövidnadrágot, mindegy, milyen a lábad.
  15. Ha felszalad pár kiló csak egy vállrándítás a reakciód
  16. Három pár cipő több mint elég.
  17. Nem esel kétségbe, ha elromlik otthon valami
  18. Akárhány lányt felszedhetsz, nem szólnak meg érte 
  19. Nem ingadozik óránként a hangulatod
  20. Nem lesz pletyka-téma, ha 20 évvel fiatalabb párt választasz
  21. Két teli bőröndöt is elcipelsz egyszerre és a legmagasabb polcról is leveszed a mosóport
  22. Ha beteg vagy, mindig számíthatsz egy kis kényeztetésre
  23. Soha nem kell nőgyógyásszal, tamponnal, betéttel és fogamzásgátlóval "bíbelődnöd".
  24. Kísérő és ideg-összeroppanás nélkül is kisétálsz tök egyedül (este) a mélygarázsból
  25. A foci VB nem kínszenvedés számodra, hanem 4 hét felhőtlen szórakozás

Körülbelül ennyi a két lista, de szívesen várunk további javaslatokat a két felsorolás bővítéséhez! Kommentelj, várjuk véleményed!

kisbelyegkep_scriptor.jpg

2018.09.08.(13:18)

***

A Viszkis - a mi bankrablónk

A Viszkis híres szökésének évfordulója környékén és valamivel több, mint fél évvel a róla készült film bemutatója után érdemes felidéznünk a 19 évvel ezelőtt történteket és a film fogadtatását.

Nagyon jól emlékszem az 1999 -es esztendőre, amikor az egész ország fenekestől fordult fel -- előbb január 15-én, majd július 10-én, végül október 27-én -- a Viszkis néven elhíresült bankrabló elfogásakor, megszökése napján és végső kézre-kerítésekor. Ezekben a napokban szinte minden Ambrus Attiláról szólt: taglalták rablásait, az összesen 30 alkalommal végrehajtott, pénzintézetek, postafiókok elleni álruhás akcióit, illetve hihetetlen szökését a Gyorskocsi utcai fogdából. 

viszkis1.jpg

Sokan sztárolták akkoriban, korunk hősének sőt Robin Hoodjának tartva, aki soha nem öl és soha nem okoz sérülést, "csupán" rabol. Tény, hogy utóbbihoz volt tehetsége: összesen a 7 év alatt (1993 és 1999 közt), amikor hobbija lett posták, utazási irodák, takarékszövetkezetek és OTP fiókok kirablása, mintegy 142 milliót forintot zsákmányolt. Ebből aztán fényesen élt: beutazta a fél világot (járt többek közt Thaiföldön, Spanyolországban, Görögországban és egy alkalommal 3 milliót költve a trópusi Seychelle-szigeteken is) dőzsölt, bulizott, költekezett -- közben abba nem hagyva másik szenvedélyét a jégkorongot -- és persze élvezve az életet (és a nőket). Aztán 1999 október 27 -én este, egy XIV. kerületi társasházban végleg elfogták. Hosszú idő volt, amíg nem értek nyomába: 7 év. Mert gyors volt, meneküléskor és a rablásai alkalmával is: akcióinak átlag időtartama 2,5 perc volt csupán. (Kettő és fél perc!)

Elmondása szerint elfogásakor a különleges egység tagjai fotózkodtak vele, mégpedig rögtön azt követően is, hogy csuklóján kattant a bilincs. Mert sztár volt, a magyar kriminalisztika legnagyobb alakja. Végső elfogását követően 17 év börtönre ítélték, ám jó magaviseletéért 12 év után szabadulhatott (2012 január 31-én). Ma hétköznapi, tisztességes életet él, fiatal feleségével -- a legfrissebb hírek szerint babát várva -- miközben börtönben tanult szakmájával, a kerámia-készítéssel foglalkozik.

aviszkis_ma.jpg

A kép forrása: Best magazin (2018.07.06)

... És most a filmről ...

Antal Nimród -- az Amerikában született és gyermekkorát is Los Angelesben töltő filmes -- 2017-ben látott a Viszkisről szóló film elkészítéséhez, mely aztán tavaly novemberben került a magyar mozikba, óriási sikert aratva. Mindenkit érdekelt a történet, melyet az egész világon is nagy figyelem övezett. Hogyan lett egy erdélyi fiatalemberből, 26 éves korára bankrabló? Miként tudott 30 alkalommal is sikerrel rabolni? Hogyan tudott legsikeresebb rablásával -- Budapest, XXII. kerületében, a Grassalkovich út 128. szám alatti OTP fiókból (második alkalommal betörve) -- 25 millió forintot zsákmányolni? Kik voltak társai? Megannyi kérdés, melyet a film mind megválaszol.

A Viszkis című magyar akciófilm a gyermekkorral kezdi Ambrus Attila életének bemutatását. Látjuk, az 1967 -ben született fiatalember erdélyi gyermekkorának főbb fordulópontjait: apja kegyetlen természetének hatásait, a jégkorong iránti rajongását, a nagymama elnéző nevelését (majd halálát a fiú 10 éves korában), illetve a javítóintézet kegyetlenségeit. Ott vagyunk a fiatalember mellett a katonai szolgálata alatt (Ceausescu Romániájában), majd Magyarországra szökésekor, amit kalandosan egy vonat aljára kapaszkodva tesz meg. 

ambrus_attila.jpg

Antal Nimród filmje pörgős, élvezetes tempóban megy végig a Viszkis életének főbb állomásain, erős hangsúlyt helyezve arra, hogy mikor és miért lépett a bűnöző életmód útjára. A magyarázat: a továbblépés reménytelensége (valamirevaló végzettség és munkahely szerzésének nehézsége, papírok nélkül) és nem mellékesen a bizonyítás barátnőjének (illetve a leányzó szüleinek). Főhősünk egy kis postahivatallal kezdi a rablásokat, ahonnan sikerül annyi pénzzel távoznia, mely egy időre megoldja gondjait: autót vásárol, ékszert a barátnőnek, ruhákat magának és mindezzel önbecsülést. Bebizonyítja: ő is ér annyit, mint más. Már legelső rablásánál is alkohollal nyer magának bátorságot (mivel később is megtartja akció előtti ivós szokását, így egy idő után a média "viszkis" néven emlegeti).

Tetszetős a 90 -es évek hangulatának megjelenítése: a korabeli ruhák, a korszakra jellemző frizurák, autók felvonultatása és az akkori utca-feeling elénk-tárása. A film összesen 1,7 milliárdos költségvetésének jelentős része éppen ilyesmikre ment el, de talán megérte: a Viszkis valóban korhű lett. A film bemutatja a nagyobb OTP rablásokat is, melyeknél a Viszkisnek már társa is akad: Géza (valódi neve: Orbán Gábor). A két fiatal összesen 13 pénzintézetet (postát és OTP -t) rabol ki, ám végül 1995 január 15 -én a budapesti II. kerület OTP -je kifosztása után Gézát elfogják. Attila ugyan elmenekül, de néhány órával később -- Géza szóra bírása után -- a román határon (Ártándnál) őt is foglyul ejtik. A filmnek érdekes fejezete a Viszkis szökése a Gyorskocsi utcából, mely hűen követi végig Attila menekülésének útvonalát. Végső elfogását 3 hónappal később már nem láthatjuk. (Ez mondjuk kicsit furcsa.)

A film főszerepét a még színiiskolás, 26 éves Szalay Bence játssza, minden elismerést megérdemlő módon. Bár külsejét, termetét és testalkatát tekintve nem igazán emlékeztet Ambrus Attilára (sokkal magasabb és vékonyabb nála) a játéka tökéletes módon idézi fel az egykori bankrablót. Társát Klem Viktor alakítja, aki szintén jó választás volt szerepére. Akit még mindenképp elismerést érdemel, az a Viszkist kergető, majd vallató zsaru, Schneider Zoltán. Egészen szuggesztíven jeleníti meg a Viskisre dühös, frusztrált zsaru archetípusát, aki valóságos dührohamokkal kérdezgeti Ambrust életéről. 

viszkis2.jpg

Összességében a Viszkis egy remek módon összerakott, izgalmas és érdekes akciófilm, melynek talán egyetlen negatívuma van csak: kihagyja Ambrus Attila igazi természetének és 90-es években folytatott életmódjának többoldalú bemutatását (pl. utazásait, féktelen életmódját, gyorsan váltakozó kapcsolatait, illetve gondolkodásmódját akkoriban). Mivel azonban ez szubjektum -- vagyis nem mindenki egyforma mélységben kíváncsi egy emberre -- valójában talán ez sem tekinthető hiányosságnak. Jók az akciójelenetek, autós üldözések is és bár ezen a téren azért van még mit behoznunk Hollywoodhoz képest, élvezetesek ezek a scenek (még amerikai összevetésben is). 

Értékelésünk: 4 csillag. Ajánljuk a Viszkis valódi sztorijára kíváncsiaknak, a magyar filmek szerelmeseinek és mindazoknak, akik hozzánk hasonló módon még emlékeznek a 90-es évek felhajtására a "mi bankrablónk" nyomában.

csaillagok4.jpg

kisbelyegkep_scriptor.jpg

2018.07.29.(10:40) 

The Equalizer - A védelmező (2014)

A hamarosan mozikba kerülő és rendkívül látványosnak illetve izgalmasnak ígérkező második rész előtt (The Equalizer 2.) érdemes visszatekintenünk a legelső epizódra, vagyis a kezdetekre. Az akciófilmekre "szakosodott" Antoine Fuqua (Mélyütés, Kiképzés, Csali) négy éve készítette el 2014 egyik legjobb filmes alkotását, a Védelmezőt (The Equalizer). A főszerepet Denzel Washington kapta, aki óriásit alakított ebben a sajátos hangulatú filmben.

equalizer1.jpg Az alapsztori nem túl bonyolult, minimális spoilerrel elmondva: adott egy 60 körüli, nagyon jó formában lévő (fizikailag negyvenesekkel felérő) fekete férfi - Robert McCall (Denzel Washington) - aki bár hétköznapi életet él (egyszerű bolti dolgozóként egy Home Mart raktár-áruházban), múltja egészen kivételessé teszi. Valaha ugyanis az egyik legjobb különleges ügynök és kommandós volt (az USA kormányának szolgálatában). Visszavonult, de továbbra is villámgyors maradt és vérprofi, aki másodpercek alatt tud megölni puszta kézzel akár fél tucat ellenfelet is.

Miközben éli szürke mindennapjait, egyszer csak történik vele valami, ami újra aktivizálja: megismeri, az alig 17 éves Terit (Chloé Grace Moretz), akit az orosz maffia kényszerít szabályos rabszolgaságra (és prostitúcióra). Robert nem bírja tétlenül nézni a fiatal lány szenvedéseit és aktivizálódik, vagyis régi profizmusával elkezdi sorra irtani a ruszki maffiózókat. Régi formájához hasonlóan újra másodpercek alatt öl (amit egyébként Suunto karórájával még rendszeresen mér is, kontrollálva, hogy továbbra is formában van e még).

A történet több filmből lehet ismerős: egyrészt a John Wick is hasonló sztori (ott egy visszavonult hitman kezd újra gyilkolászni, mégpedig kutyája és kocsija elvesztése miatt), és a műfaj legjobbja, az 1999 -es Brian Helgeland rendezte Mel Gibson film, a Visszavágó is hasonló történetet vezet elő. (A visszavágó egyébként a nagyon kevés 5 csillagos akciófilmek egyike. Egészen brutáljó, a legjobbak egyike, amit valaha láttam.) A sok analógia dacára a védelmező mégis tud újat mutatni, mégpedig a rendezés és Denzel Washington játéka miatt. A 2014 -ben épp 60 -at betöltő Washington olyan hihetetlen higgadtsággal, profizmussal és lazasággal alakítja karakterét, hogy a néző egészen a cselekménybe feledkezik.

Robert McCall maga a kiegyensúlyozottság: segíti munkatársait (például biztonsági őrnek készülő, de ezért fogyókúrára kényszerülő kollégáját és egy rablásban ékszerét elvesztő kolléganőjét), sokat olvas és becsületesen él. Ugyanakkor alig tud aludni és vélhetően kísérti múltja is. Élete azonban újra visszatér régi kerékvágásába, amikor a fiatal Teri védelmére kell és gyakorlatilag felszámolja a bostoni orosz maffiát.

Az akciójelenetek jól kidolgozottak, a látvány-világ tetszetős, a cselekmény lendületes. De ami igazán egyedivé teszi a filmet, az a különleges hangulatvilág és a párbeszédek stílusa. Denzel Washington ugyanis egy száraz profizmussal "dolgozó" karaktert alakít, aki bölcs az élet dolgaiban és aki mindig tökéletesen tudja felmérni ellenfeleit. Az összecsapás előtti pillanatokban lelassítva és részleteiben látja azokat, akikkel szembeszáll, tekintetével minden apró részletet befogva. Keveset beszél, de arra érdemes odafigyelni. Legfőbb ellenfele Teddy (Csókás Márton) az orosz maffia legjobbja, a KGB volt sztár-ügynöke, a bolygó egyik legjobb bérgyilkosa. Kettejük küzdelme kelet és nyugat harca. 

A védelmező egy nagyon jól sikerült akciófilm, aminek folytatása augusztus közepén egészen biztosan feldobja nyarunkat. Ajánlom akció-szeretőknek, Denzel Washington fanoknak és mindazoknak, akik értékelnek egy kliséktől, sallangoktól mentes, "okos akciófimet". Értékelésünk: 4 csillag.

csaillagok4.jpg

kisbelyegkep_scriptor.jpg

2018.07.25.(21:51)

 

Escobar - film a nagyhatalmú drogbáróról (kritika)

Éppen a napokban került a hazai mozikba Frenando León de Aranoa különleges filmje Pablo Escobar (El Patrón) kolumbiai drogbáró életéről, Javier Bardem és Penélope Cruz főszereplésével. Maga Escobar ismert név ma is a világ számára, hiszen többé-kevésbé köztudott módon 1981 és 1991 között, vagyis egy teljes évtizeden keresztül volt a világ egyik legnagyobb hatalmú és leggazdagabb embere, élet - halál ura a Rio Grandétól le egészen a chilei Tűzföldig. A kolumbiai Medellín városából  - és annak szomszédságában lévő luxusbirtokáról - irányította hatalmas drogcsempész-szervezetét, mely évente több tonna kokain juttatott az USA -ba, hatalmas nyereség mellett. Escobar több száz (talán több ezer) fegyveresnek parancsolt és bérgyilkosok (azaz sicariók) hada leste utasításait. Életéről épp a film kapcsán több cikk is megjelent már (az egyik legalaposabb poszt bemutatja Escobar előéletét is), így jelen írásunkban inkább a filmre koncentrálnánk. 

escobar1.jpg

Az első dolog, ami feltűnhet a film megtekintése kapcsán, hogy rögtön Escobar hatalmának csúcsával indul a cselekménye, vagyis 1981 -ben vagyunk, amikor fényes külsőségek közepette, egy hatalmas fogadáson, saját birtokán (a Hacienda Napoles -en) megalapítja drogkartell szervezetét és hírhedt magán-hadseregét. Sajnos a történet nem terjed ki arra, hogy Escobar hogyan lett drogbáró, miként kezdte "pályafutását", hogyan szervezte meg első bandáját. Pedig érdekes lett volna megismerni El Patrón előéletét. Ezzel azonban adós marad Aranoa filmje. 

A második azonnal benyomás, a film sajátos hangulata. Egy félelmetes és véreskezű maffiavezérről szóló filmet kőkemény és ugyancsak véres, de mindenképpen komor hangulatú megvalósításban képzel el az ember, ám az Escobar valójában egyáltalán nem komor film. A rendezés magát a hírhedt drogbárót kicsit bárgyú, már-már komikus és inkább pozitív, mint negatív, hóbortos figuraként mutatja be. Javier Bardem alakítása egyértelműen kiemelkedő, de koncepciója kicsit érthetetlen, hacsak nem "derítette ki" (ő maga és a filmes stáb), hogy Escobar pontosan ilyen tétova, fura figura lett volna. Ha az utóbbiról van szó (és tételezzük fel ezt), akkor bizony sokakban megdőlhetett a rettegett drogbáróról eddig kialakított kép. Bevallom: én is közéjük tartozom, mert mindig határozott, nagy hangú, erőteljes fellépésű, félelmetes, dühkitöréseket produkáló, szenvedélyes embernek képzeltem el Pablo Escobart, Latin-Amerika leghatalmasabb emberét. Ezzel szemben a filmbéli Escobar egy halk szavú, nehezen megnyilvánuló, időnként zavaros beszédű, groteszk alkatú, ide - oda csoszogó, nagyon kövér, néha szinte nevetséges alak. 

escobar2.jpg

A film eseménytörténete erőteljes aránytalanságot mutat: amellett, hogy egyáltalán nem szól Escobár előéletéről, a teljes játékidő felét, utolsó két évére "pazarolja", amikor Escobár már bukott ember és sorra veszti el barátait, támogatóit, harcostársait. Sajnos nagyon kevés említés történik kegyetlen módszereiről, a láncfűrészes kínzásokról (erről egy jelenetet azért beletettek a filmbe) és hírhedt bérgyilkosa, Velasquez (alias Popeye) akcióiról. Pedig ő volt az igazi sicario, aki a legóvatosabb becslések szerint is legalább 300 embert ölt meg Escobar közvetlen parancsára. Ehhez képest még csak említés sem esik róla. 

escobar7.jpg

Furcsa az Escobar és híres szeretője, Virginia Vallejo kapcsolatának bemutatása is. Az említett nő visszaemlékezései (Loving Pablo, hating Escobar) alkotják a film háttéranyagának jelentős részét, mégis az látszódik, hogy nem volt közöttük szoros és komoly érzelmi kapcsolat (vagy kötődés). Escobar egyszerűen vagyonilag kitartotta a nőt, aki ennek fejében reprezentált oldalán a drogbárók előtt és szexuális együttlétekre volt kapható. Ha valóban így történt, az meglehetősen furcsa megvilágításba helyezi a két ember értékrendjét. (Bár Escobar esetében ennek túl nagy jelentősége nincs.)

escobar3.jpg

Összességében a film izgalmas, érdekes és nagyszerű alakításokkal teli, de mégis nagyon sok tekintetben hiányérzetet hagy maga után. Nem ismerjük meg belőle például igazán Escobárt. Nem tudjuk meg, hogy milyen barátai voltak (ha voltak egyáltalán), miről álmodozott, mi motiválta, mit gondolt a világról, volt e humora, mi lehetett a hobbija, volt e olyasmi, vagy olyasvalaki akitől még ő is félt ... stb, stb? Hiányérzetünk lehet szervezetét illetően is: hogyan épült fel, kik voltak közvetlen beosztottai, hogyan irányította sok száz, majd sok ezer fős, hatalmas hálózatát? Nem látjuk azt a rengeteg akciót sem, melyek mind-mind lépcsőfokokat jelentettek életében: az első gyilkossága, az első emberrablása, az első sikeres csempész akciója, stb, stb. Mindezek sajnos kihagyott lehetőségek maradtak a film végére. Időnként idegesítő a zenei aláfestés és a vásznon látható cselekmény ellentmondásossága is, például amikor vidám, szinte pajkos zenei stílus mellett sorra lövik tarkón a tizenéves sicariokat, meg utcakölyköket a kolumbiai belbiztonságiak. 

escobar4.jpg

Ugyanakkor nagyon sok pozitívumot is felsorolhatunk: a legelső, hogy óriási alakít Bardem és a való életben felesége: Penélope Cruz. Mindketten vágytak erre a fimre és karaktereik megformálására, ami érződik is játékukon, mert élvezettel és nagyon jól felkészülten, igazi átéléssel csinálják végig a filmet. Pozitívum a sok kolumbiai felvétel, Medellín bemutatása, mely mindig is Escobar szűkebb hazája és valódi terepe volt. Tetszetős és történethű Escobar végnapjainak bemutatása is: amikor egymás után hagyják cserben emberei és szinte teljesen magára marad. Bár az ellene szerveződő CIA - kolumbiai - alvilági összefogás nincs eléggé érzékeltetve (csak azt látjuk, hogy az amerikaiak és a bogotai kormány összefognak ellene, de azt már nem, hogy a rivális drogbanda is komoly szerepet játszik bukásában) az utolsó órák elénk tárása teljesen valóságszerű. 

escobar5.jpgA végső vélemény sokkal inkább pozitív, mint negatív. Az Escobar egy remek thriller (vagy inkább dráma), amit ugyan rengeteg hiányérzet és kihagyott lehetőség jellemez, mégis egy óriási alkotás, nagyszerű színész-teljesítményekkel. Értékelésünk: 4 csillag.

csaillagok4.jpg

kisbelyegkep_scriptor.jpg

2018.07.23.(01:00)

Felhőkarcoló - egy nagyon látványos akciófilm a mozikban

Már nagyon vártam Rawson Marshall Thurber legújabb filmjét, mert az előzetesek alapján az év egyik leglátványosabb akciófilmjének ígérkezett és mert kíváncsi voltam arra is, hogy mit hozott össze a vígjáték-rendező Thurber és a 46. évén nem régiben túllépett, öregedő - legjobb formájából már sajnos sokat vesztett - Dwayne Johnson párosa. Az igazság az, hogy meglepetésemre egyáltalán nem csalódtam. A Skyscraper izgalmas és baromi látványos lett (szinte minden jelenetében). Az előzetes félelmeimmel ellentétben sem a Die Hard legelső, 1988 -as epizódjával, sem a Pokoli torony 1974 -es nagy klasszikusával nem lett "áthallásos". Ez egy önálló, saját sztorit bemutató, egyedi hangulatvilágú akciófilm lett, szokatlan természetességgel. Ez utóbbit úgy értem: nem műanyag ízzel és gagyi trükkökkel van telepakolva, hanem átélhető scene -ek sokaságával. Élveztem az az igazság és gyorsan elrepült a 102 perces játékidő.

skyscraper1.jpg

Az alapsztoritól ne várjunk túl sokat, egyszerű, egybites történet: adott egy súlyosan lerokkant (egyik lábát térd alatt elvesztett) és így visszavonult amerikai kommandós (Will Sawyer - Dwayne Johnson) aki egy kínai felhőkarcoló - a világ legmagasabb épülete - biztonsági főnöke lesz (családjával az ominózus épületbe költözve) és adott egy kínai milliárdos (az épület tulajdonosa, Chin Han) aki konfliktusba kerül riválisaival. A riválisok fegyvereseket küldenek az épületbe (élükön: Roland Mollerrel), majd felgyújtják azt, hogy megszerezzék a kínai milliárdos titkos fájljait. Az amerikai ex-kommandós pedig természetesen megmenti az épületet, családjával együtt. Ennyi, nagyjából. 

Tetszett az egészben, hogy Dwayne Johnson ezúttal sebezhető, küszködő, hétköznapi figuraként harcolja végig a filmet; érezhető ahogyan szenved a különböző helyzetekben, ahogyan csonka lábával mássza meg az épületet, ahogyan átugrik tíz-métereket, ahogyan nyög, miközben kúszik, mászik, kapaszkodik. Valahogy ezúttal átélhetőbb és realisztikusabb lett a végeredmény, nélkülözve a túlzásokat és manírokat. Kicsit mindig idegesített az akcióhősök olyan beállítása, mikor megizzadás nélkül, vigyorogva, bárgyú poénokkal csinálnak meg emberfeletti jeleneteket, ugranak át 200 -al repesztő járműveket, vágnak földhöz fél kézzel 8-10 fős katonai alakulatokat, cipelnek fél tonnás súlyokat. Itt nincs ilyesmi, Johnson valóban szenved, nyög és izzad. Mégpedig hihetően.

A moziban ülve én valóban izgultam azon, nehogy lezuhanjon 200 emelet magasból az ipse, tényleg megmarkoltam a szék karfáját, mikor mégis megcsúszott és valóban szurkoltam azért, hogy sikeresen megmentse gyermekeit és feleségét. Tetszettek az izgalmasra megcsinált monumentális jelenetek, a 220 emeletes lángoló épület oldalán felvett szédítő scenek (CGI trükkök ide vagy oda). Látványosak voltak Johnson akrobatikus mutatványai is, melyek révén valósággal elrepült a 102 perces játékidő. Tetszett az is, hogy nem huszonéves nyikhajok alakították a fő karaktereket, hanem jó 40 plusszos fickók. 

skyscraper2.jpg

Johnson még most is erőtől duzzadó figura, bár láthatóan felszedett pár kilót a Halálos iramban 8 óta. Feleségét, az idén már 45. évébe lépő, de még mindig nagyon vonzó Neve Campbell alakítja, akit 23 évesen még a Sikolyban kedveltünk meg. Ő is kitesz magáért.

Mindent egybevéve a Skyscraper egy kiváló szórakozást nyújtó, baromi látványos és nagyon izgalmas akcióáradat, mely ugyan nem lesz a következő Oscar-gála főszereplője, mégis kikapcsol bennünket másfél órára. Ajánlom az akciókedvelőknek, Johnson rajongóknak és mindazoknak, akik mélyen szántó mondanivaló, bonyolult történet és összetett karakter-bemutatás helyett egy szimpla látványfilmen szeretnék jól érezni magukat. Erre tökéletesen alkalmas ugyanis a Felhőkarcoló. Bőven megéri a mozijegy árát. Értékelésünk: 3,5 csillag (70-75%).

csillagok_3esfel.jpg

kisbelyegkep_scriptor.jpg

2018.07.20.(11:39) 

A 10 legjobb sci-fi film

A science fiction, vagy röviden sci-fi mint műfaji kategória olyan könyveket, filmeket és egyéb művészeti produktumokat (pl festményeket, képregényeket, színi előadásokat ... stb) jelöl, melyeknek cselekménye a tudományos fantasztikum körébe tartozik. Rögtön hozzá kell, hogy tegyem: elvétve fordul csak elő, hogy egy mű CSAK ebbe a kategóriába tartozzon, hisz legtöbbször valamilyen más vezérmotívum, hangulati elem, esetleg "behatás" is jellemző még az ide sorolt alkotásokra. Lehet ez vígjátéki elem (pl a Vissza a jövőbe filmek esetében), lehet horrorisztikus vonás (pl az Alien filmeknél), lehet kaland feeling (lásd: Star Wars mozik), vagy krimiszerű elem, esetleg akciófilm hatás (pl a Total Recall és Terminátor filmeknél). Ebből aztán rengeteg vita adódik a filmrajongók körében arról, hogy mi számít sci-finek és mi nem. Sokan kizárólag a "vegytiszta" tudományos-fantasztikus műveket sorolják csak ide, míg mások megengedőbbek és az egyéb műfaji-jegyeket hordozó alkotásokat is ide veszik. Én azt mondom: érdemes tágabban értelmezni a műfajt, mert számtalan értékes és érdekes filmet zárnánk ki, ha ragaszkodnánk az eredeti keretekhez. Ugyanakkor én is kizárnék néhány művet a listámból, mert ezeknél NEM a tudományos fantasztikum a központi vezérmotívum. 

Nem vettem a sci-fi műfajba például a Terminátor filmeket, a Vissza a jövőbe alkotásokat (pedig amúgy nagy kedvenceim, csak éppen vígjáték-kalandfilmekként), nem soroltam ide a Star Wars mozikat (számomra inkább kalandfilmek), a Mátrix sorozatot és az Alien-filmeket (melyeket sokkal inkább a horror műfajban helyezem el). Lehetne ezeken a "kizárásokon" persze napestig vitatkozni (hiszen jó adag szubjektivitás jellemzi a műfaji határokat), de nézzük inkább a listát:

10. Mentőexpedíció (2015)

martian.jpg

Ridley Scott 2015-ös filmje Matt Damonnal és a gyönyörű Jessica Chastainnel nagyon meglepett három éve, mert nem vártam a sztoritól egy ennyire erős végeredményt. Ez a film fordulatos, meglepetésekkel teli, izgalmas és rengeteg humort is tartalmaz, nem beszélve arról, hogy tudományos szempontból sem lehet találni benne túl sok kivetnivalót. A Mars meghódítása amúgy is "sláger-téma" mostanában és a legtöbb kutató szerint néhány évtizeden belül megvalósításra kerülhet. Ember még soha nem járt a Vörös bolygón és ha ez egyszer megtörténik, az legalább akkora tudományos lépés lesz, mint 1969 július 20 -án a Hold meghódítása.

9. Gattaca (1997)

gattaca.jpg

Az Andrew Niccol rendezte 1997-es sci-fi egyike a leginkább elgondolkoztató filmeknek, melyeket valaha láttam. A genetika mint tudomány napjainkban reneszánszát éli, a származás, etnikai hovatartozás, felmenőink kérdése pedig mind inkább a közbeszéd, közgondolkodás részévé válik. A Gattaca egy olyan jövőbeni világot tár elénk, melyben mindent a genetikai adottságok határoznak meg. Akiben rossz tulajdonságok, betegségek lehetősége, vagy gyengeség van genetikailag kódolva, nem csinálhat karriert, sőt nem is érvényesülhet. A történet főhőse, Vincent (Ethan Hawke) azonban kicselezi a rendszert. A film érdekes, izgalmas és elgondolkodtató egyszerre. 

8. Avatar (2009)

avatar.jpg

Ha van iszonyúan látványos film, akkor az az Avatar. Cselekménye ugyan tökéletesen behelyettesíthető egy klasszikus westernbe, a fenyegetett indiánokkal, az őslakosok földjét erőszakkal elvenni akaró, kincseikre áhítozó fehér hódítókkal, mégis valahol ez a film is a sci-fi műfajának határsávjába tartozik (bár igazság szerint inkább kalandfilm). Ami miatt a listába felvettem, az a film különleges technikai kivitelezése és annak a fantázia-világnak a kiteljesítése, ami a science fiction moziknak annyira sajátja. El kell ismerni: James Cameron magas minőséget tett az asztalra 2009 -ben és a Sam Worthington - Sigourney Weaver - Stephen Lang trió is kitett magáért. 

7. Total Recall (1990)

totalrecall.jpg

A Paul Verhoeven rendezte 1990 -es Total Recall, Arnold Schwarzeneggerrel és a Len Wiseman által 2012 -ben elkészített Colin Farrell - féle verzió sokáig állt versenyben nálam, mert mindkettőnek megvannak a maga előnyei és értékei. Az eredeti, 28 éve készült változat egy nagyon jó rendezéssel került annak idején a mozikba, Swarzenegger erős alakításával, eredeti megoldásokkal és a lélegzetelállító (akkoriban csak 32 éves) Sharon Stone "jelenlétével". A 2012 -es film pedig ütős akciójelenetekkel és a szintén gyönyörű Jessica Biel, illetve a fantasztikus Kate Beckisnsale játékával lett nagyon látványos. Erre a listára mégis a régi változatot választottam, mert sokkal inkább sci-fi jellegű például az idegenek objektumával, melyet a film legvégén aktiválnak.  

6. Szárnyas fejvadász

bladerunner.jpg

Ahogyan a Total Recall, úgy a Blade Runner (Szárnyas fejvadász) is kapott egy későbbi változatot. Az eredeti verzió Ridley Scott rendezésében, Harrison Ford, Sean Young és Rutger Hauer főszereplésével, 1982 -ben került a mozikba, míg az újabb változat Denis Villeneuve nevével fémjelezve Ryan Goslinggal, 2017 -ben készült el. Ám míg a Total Recall esetében mindkét változat nagyon jól sikerült, addig a két Blade Runner film közt fényévnyi távolság van: az 1982-es film különleges hangulatú, kiváló minőségű munka, a 2017-es viszont "dögunalom". Listámra nyilván a 82-es film került érdekes témájával, több mélységű, elgondolkodtató tartalmával, a művi úton létrehozott, mégis önálló személyiséggel bíró, mesterséges intelligencia kérdésével. 

5. 2001- Ürodüsszeia (1968)

odyssey.jpg

Stanley Kubrick 1968 -as különleges filmje a 2001: Space Odyssey egyszerűen lehagyhatatlan a valaha készült legjobb science fictionok listájáról. Mert ez is többrétegű, remek látványvilágú, elgondolkodtató és valódi filmélményt adó, ízig - végig sci-fi mű. Gyermekként láttam legelőször és rögtön nagy hatást tett rám, sőt a műfaj nagy kedvelőjévé tett. Bár stílusa nem egészen egyezik azzal, ami számomra a sci-fiben igazán meghatározó és érdeklődést felkeltő (ahhoz túlontúl teátrális és lassú tempójú), mégis alapfilmnek tartom. Ezen a listán az első ötbe tettem nem utolsó sorban a műfajra gyakorolt hatása miatt. 

4. Világok harca (2005)

vilagokharca.jpg

Steven Spielberg és Tom Cruise 2005 -ös filmje nagy kedvencem már 13 éve. Egyetemista korom óta vallom: ha egyszer egy idegen civilizáció "kopogtat" be hozzánk, az a sokkal fejlettebb hódító és az elmaradott leigázottak szituációja lesz, ahogyan ez a történelemben mindig is volt: elég az amerikai indián kultúrákat (aztékokat, inkákat) elpusztító spanyol konkvisztádorokra gondolnunk, akik fejlett tűzfegyvereikkel szinte kiirtották ezeket a népeket. A Világok harca pontosan ezt a gondolatot ragadja meg látványos és nagyon izgalmas kivitelben, viszont happy end zárással (a való életben aligha számíthatnánk erre). Listámon simán megérdemli a film a negyedik helyet.

3. Kapcsolat (1997)

contact.jpg

Ami nem sikerült Villeneuvnek 2016 -ban az Érkezéssel, az bravúrosan összejött Robert Zemeckisnek az 1997 -es Kapcsolattal. A Contact ugyanis zseniális lett, főleg az érdeklődés felkeltésében és fenntartásában. Remek a történet, fantáziadús a kivitelezés és elgondolkodtató a történetfűzés. Nekem bejött Jodie Foster játéka is (bár sokáig nehezen emésztettem meg, hogy a nőkre bukik - ez nyilván a legkevésbé sem tartozik ide). A Kapcsolat egy nagyon is reális alapkoncepcióból indul ki, amivel a film engem már eleve megnyert magának. Ennek lényege: az idegenek egy matematikai feladvánnyal kezdeményezik a kapcsolatfelvételt, melynek megfejtése magas szintű műszaki tudást igényel. Ha az emberiség képes a megoldásra, akkor arra is kész, hogy a kapcsolatot létrehozza.

2. Prometheus (2012)

prometheus.jpg

Bár a bevezetőben azt írtam: az Alien filmeket alapból inkább tartom horror-moziknak, mint sci-fi alkotásoknak, a Prometheus nagy kivétel a franchise többi részéhez képest. Ebben a történetben ugyanis rengeteg a fantázia és a tudományos fantasztikum. Az emberiség eredet-kérdése is felvetődik, amire érdekes válasz-kísérleteket kapunk Ridley Scott -tól. Tetszetős a kivitelezés, jók a jeleneteket és a végső csattanó is. Valójában a Prometheus nem is tekintem igazi Alien filmnek, sokkal inkább egy remek sci-finek. Annyira jónak, hogy a lista második helyére tettem. 

1. Harmadik típusú találkozások (1977)

harmadiktpusu.jpg

Végül az abszolút első: Steven Spielberg 1977 -es nagy klasszikusa, a sci-fi műfaj egyik nagy alapműve, a Harmadik típusú találkozások (Close Encounters of the Third Kind). Egészen fiatalon láttam először és egész életemre meghatározó élményt jelentett. Ebben a történetben az idegenek nem rosszindulatúak, hanem inkább érdeklődően közeledőek. Különleges sztori, különleges rendezés, élvezetes kivitelezés. Nálam a lista első helyén a film helye. 

kisbelyegkep_scriptor.jpg2018.07.07. (18:30)

Létezhet megalodon napjainkban is az óceánok mélyén?

A címben szereplő kérdésre sokan csak legyintenek, mondván: "marhaság", mégis azt kell mondjam, több hozzáértő szerint egyáltalán nem az. Például középiskolai biológia tanáromat megkérdezve - aki nem mellesleg oceanografia témakörben szerzett doktorátust - meglepő választ kaptam, szerinte ugyanis egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy az óceánok mélyén soha nem látott méretű megalodon(ok) élnek.

balna_harapas.jpg

balna_harapas5.jpg

Hogy mire alapozza kijelentését? Például arra, hogy a 166 millió négyzetkilométer nagyságú Csendes-óceánnak csak pár százalékát ismerjük. Ha számításba vesszük, hogy ehhez a gigantikus kiterjedéshez átlagosan 4200 méteres mélység társul, könnyen elképzelhető, hogy milyen irdatlan víz-tömegről beszélünk. És tegyük még hozzá: ez csak egy óceán a háromból. Bolygónk felületének 71% -át alkotják a tengerek. Egyszerűen képtelenség minden részét megismerni. A másik elgondolkodtató tényező, hogy rendszeresen kerülnek a partokra olyan bálna-tetemek, melyeken óriási harapás-nyomok láthatóak. Még az oceanologusok sem tudják ezeket a sérüléseket megmagyarázni. 

balna_harapas4.jpg

A téma - a megalodon(ok) létezéséről - a nyáron mozikba kerülő, Jon Turteltaub rendezte, és Jason Statham főszereplésével jegyzett, The Meg (Meg - Az őscápa)  című film kapcsán került most újra az érdeklődés középpontjába. A történet szerint a főhős, Jonas Taylor (Jason Statham) egy hatalmas őscápával küzd meg az óceán mélyén. A készítők egyértelműen a téma népszerűségét próbálják meglovagolni, mely népszerűség már a Jurassic World filmek közkedveltsége kapcsán érezhető volt.

megalodon.jpg

A film minősége erősen kérdéses: lehet gagyi és lehet nagyon látványos is. Persze leginkább egy CGI (Computer-Generated Imagery) orgiára számíthatunk. Mégis sokan várják (velem együtt) a bemutatót, hiszen mindenkit izgat a téma. Hozzátenném: a film előzetesében és promóciós anyagában látható megalodon biztosan nem 20 méteres (ahogyan a valódi megalodonok méretét valószínűsítik), hanem sokkal nagyobb, így elmondható, hogy a készítők kicsit "rájátszottak" a látványra. 

balna_harapas3.jpg

Visszatérve a dolog elképzelhetőségére: az időnként partokra vetődő 25-30 méteres nagyságú, gigantikus harapásnyomokat tartalmazó bálnák egyértelműen az óceánokban élő eddig be nem azonosított új óriás-ragadozók létezése mellett szólnak. Kérdés azonban, hogy ha vannak is ilyenek, akkor megalodonok e? A Charcharocles megalodon mai tudásunk szerint valamikor a miocén kor kezdetén alakulhatott ki, 23 millió évvel ezelőtt (és körülbelül 2,5 millió éve halt ki) és körülbelül 20 méteres lehetett. Összehasonlításul: a bolygónkon eddig kifogott legnagyobb cápa (egy cetcápa) 12,65 méteres hosszúságú volt. (De a ragadozó cápák közül a Nagy Fehér Cápa - Charcharodon carcharias legnagyobb példánya "csak" 6,1 méteres.) Így túlzás nélkül állítható, hogy a megalodonok voltak a Földünkön valaha élt legnagyobb ragadozók

megalodon2.jpg

Ami a szkepticizmust illeti, két problémát emelnék ki: az egyik, hogy miként élhet napjainkban egy 2,6 millió éve kihalt élőlény, a másik, hogy mi lehet az oka annak, hogy soha senki nem látta vagy filmezte (fotózta) le? De folytathatnánk a kétségek felsorolását azzal is, hogy egy ilyen hatalmas ragadozónak (mely háromszorosa egy nagyra nőtt fehér cápának) nagy területeket kell bejárnia táplálék után kutatva (hisz gyomra megtöltéséhez több száz kiló halra van szüksége), így meglehetősen feltűnő lenne bolygónk bármely pontján is felbukkanása. Ma már szinte minden szigeten élnek emberek, léteznek műholdak, alacsonyan szálló repülőgépek, vannak katonai támaszpontok ... stb, stb. Valakinek, valahol észlelnie kellett volna már. 

Ugyanakkor a másik oldalon kiemelendő: ha mélységekben él (és ritkán érkezik felszín-közelbe) akkor bizony nagyon is elképzelhető, hogy soha, senki nem látja. A másik: vannak észlelések, melyek bár nem tudományosak (hitelt érdemlő felvételek, fotók), mégis csak arra utalnak, hogy néha valakik látják ezeket az ősi óriáscápákat. Két példát kiemelve: 1978-ban, Ausztrália észak-keleti partjainál, vagyis a Nagy-Korallzátony mentén egy yacht motorhiba miatt megállásra és rövid horgonyzásra kényszerült. Ezen idő alatt az utasok egyöntetűen észleltek egy hajójuknál alig rövidebb, vagyis legalább 20 méter körüli gigantikus cápát, mely a vízfelszín alatt úszott el a közelükben. (A yacht egyébként 26 méteres volt.)

megalodon3.jpg

Később, 2013 április 5-én, a Dél-afrikai Fokváros partjai mentén egy mélytengeri halászattal foglalkozó kisebb hajó süllyedt el, egy hatalmas és agresszíven támadó tengeri állat támadásától. Bálnára gyanakodtak, de Collin Drake tengerbiológus szerint (aki megvizsgálta az esetet) sem bálna, sem nagy fehér cápa nem lehetett. Az eset a helyi újságokba is bekerül. Az említett furcsa észlelések mellett, más esetek is előfordultak

Zárásul: számtalan olyan tengeri állatfaj létezik, melyről korábban azt hitte a tudomány, hogy régen (akár több millió éve) kihalt. Nem zárható tehát ki a Megalodon létezése sem. Mindenesetre érdekes eljátszanunk a gondolattal, akár az idény nyáron (augusztus közepén) mozikba kerülő "Meg - Az őscápa" című film megnézése erejéig.

kisbelyegkep_scriptor.jpg

2018.07.04.(18:20)

Kicsinyítés - egy furcsa vígjáték Matt Damonnal

Tavalyi vígjáték Alexander Payne sajátos rendezése a Downsizing, mely Magyarországon "Kicsinyítés" címen került a mozikba. A főszerepet az őszülésnek indult, pocakosodó, tavaly októberben már 47 éves Matt Damon kapta, aki láthatóan elszánt módon próbálta megformálni Paul Safranek, amerikai átlag-értelmiségi alakját. A sztori önmagában érdekes és elgondolkodtató: feltalálják a sejtkicsinyítést, mellyel az emberek 12-13 centis méretűre zsugoríthatóak és így kiadásaik is jelentősen csökkenthetőek, miközben a nekik készített parányi házakban, városokban, közösségekben fényűzően élhetnek. A hátteret megtakarításuk adja, melyből alig használnak apró igényeik miatt. A töpörtyűvé válás tehát életszínvonal-emelkedést hoz úgy, hogy közben a bolygó környezetszennyezése is minimalizálódik. Kettő az egyben, kellemeset a hasznossal: jobban élni és kímélni a Földet. Nagyjából ez a történet lényege. A központi figura Paul (Matt Damon), aki feleségével a jobb élet reményében vág bele a kicsinyítésbe. /A következő bekezdés a két kép közt csekély spoilert tartalmaz./

kicsinyites.jpg

A történet szerint Paul felesége az utolsó pillanatban visszalép a kicsinyítéstől, így a férfi magára marad 13 centisen egy parányi városkában. Itt ugyan minden kényelme adott, a teljes luxussal együtt, mégis érthető módon magányos. Ám nem adja fel: keresi a boldogságot és barátokat szerez, mint szomszédját Dusan Mirkovicot (Christoph Waltz) és a Dusannál takarító vietnami Ngoc Lan Trant (Hong Chau). A lány életébe komoly segítséget hoz azzal, hogy gondozza csonkolt lábát (bár éppen ő teszi tönkre véletlenül a műlábát).

A lassan kialakuló szerelem új kalandokba viszi a párt és eljutnak abba a norvégiai kis faluba is, mely a legelső kicsinyített emberközösséget adta. Itt Paulnak választania kell: vagy elbújik az állítólag közelgő világvége elől (egy földalatti bázisra), vagy marad a lánnyal. 

kicsinyites_1.jpg

A Kicsinyítés egy kifejezetten furcsa film, néhol szinte szürreális. De Matt Damon átéléssel alakítja karakterét és egyes jelenetek meghatóak illetve elgondolkodtatóak. Kiemelkedő Christoph Waltz is, aki kétségtelenül üde és vidám színfoltja a filmnek.Kezdem azt hinni: tényleg bármit képes eljátszani (és minden karakterben jó). 

A sztori azért nem nevezhető túl reálisnak, többek közt magyarázat nélküli, hogy miként van MINDEN elképzelhető tárgy, luxuscikk és eszköz a kicsinyített világban is ugyanúgy, mint az igaziban. Tekintve, hogy nincs szó arról, hogy a tárgyakat is kicsinyítenék, valószínűleg ott kell minden előállítani, viszont SENKI nem dolgozik, hisz ez az egész fő vonzereje. Leéled az életed egy részét normál méretben, majd lekicsinyíted magad és megtakarított pénzed töredékéből is királyként élhetsz. (Hiszen egy 13 centis embernek nincs költségigényes élete. Legalábbis a normál mérethez képest.)

Ami pozitívum, az Matt Damon alakítása. (Bár a Bourne filmek sztárját kicsit illúzió-romboló, őszen és pocakosan látni, az az igazság.) Negatívum a téma szétszórtsága: elindul egy történet a kicsinyítéssel, majd a film középső harmadában szétesik minden, a főhős egy vietnami takarítónő mellett köt ki és őt segíti. Aztán az utolsó harmadban megint lesz központi téma: a föld alatti kicsinyített bázis bemutatása és Paul döntése: lemegy oda vagy nem? 

Mindent egybevéve érdekes film, mert felvet egy nagyon is aktuális problémát: hogyan élheti túl az emberiség a maga okozta környezeti katasztrófákat. A sztori erre a kicsinyítést adja megoldásként és ízelítőként segít beleélni magunkat, milyen lehet ennyire aprónak lenni. Látványos, különleges, Matt Damon pedig szerintem nagyot alakít. Az értékelés 3 csillag.

csillagok3.jpg

kisbelyegkep_scriptor.jpg

2018.07.02.(22:40) 

Benicio del Toro - a mexikói bérgyilkos

Benicio Monserrate Rafael del Toro Sánchez 1967 -ben született az Egyesült Államokhoz tartozó parányi Puerto Rico szigetén, a festői Karibi szigetvilágban (értelmiségi családban, hisz szülei ügyvédek voltak). Napjainkban nevét hallva sok minden beugorhat az embernek, például az, hogy Oscar-díjas színész, aki az arany szobrocskát a Traffic -ben nyújtott alakításáért kapta 2001 -ben. Vagy az, hogy egykoron, -- az 1989 -es A magányos ügynök után (James Bond film) -- Amerika szerte a "latin Brad Pittként" emlegették nevét. 

del_toro1.jpg

De olyan filmjei miatt is emlékezhetünk rá, mint az 1996 -os Közönséges bűnözők, a 2000 -e Blöff, az említett Traffic, vagy a 2005 -ös Sin City. A fiatalok számára a Denis Velleneuve rendezte 2015 -ös Sicario és a tavaly bemutatott Star Wars film, Az utolsó Jedik miatt lehet ismerős. (A Star Wars VIII -ban ügyeskedő kódfeltörőt alakít, aki bár kezdetben a felkelőket segíti, később az első rend oldalára áll, önös érdekből.) Del Toronak szintén emlékezetes volt az a néhány perces felbukkanása is, mely nők millióinak szívét dobogtatta meg Madonna nagy sikerű 1987 -es klippjében a La Isla Bonita -ban.

Jelenleg a magyar mozik műsorán nagy sikerrel fut a Sicario 2, melyben az 51 éves színész egy kemény és kegyetlen mexikói bérgyilkost alakít. Figurája egy szűkszavú, erőt sugárzó és marcona férfi, aki ellenségeiben és áldozataiban félelmet, riválisaiban, ellenfeleiben pedig tiszteletet ébreszt. Jól verekszik, pontosan lő és soha nem hibázik. A rettenthetetlen Latin-amerikai bérgyilkosok archetípusa, melyet del Toro tökéletesen jelenít meg a filmvásznon. Kérdés azonban: valóban ilyen maga a színész is? Milyen ember Benicio del Toro?

A puerto ricoi színész nevében a "bika" kifejezés (Toro) leginkább fiatalkori énjét világítja meg: az 1989 -es (már említett) James Bond filmben a főgonosz oldalán latinos jóképűséggel alakította a kőkemény bérgyilkost. Többször megküzdött a 007 -essel, nem egyszer nehéz perceket szerezve Timothy Dalton számára. (Valóságos bikaként rontott rugós késével a brit ügynökre). A világ felfigyelt az akkor még csak 22 éves, 188 centis fiatalemberre és megjegyezte nevét. 

del_toro3.jpg

Ekkoriban del Toro már az USA -ban élt: ugyanis a Puerto Ricoban töltött gyermekévei és édesanyja korai halála után (hepatitisz) édesapja úgy döntött, hogy Pennsylvániában neveli tovább két fiát: Beniciot és Gustavot. A mercersburgi kisvárosban töltött középiskolás évek alatt a fiatalember a sportok felé fordult és izmos, megnyerő férfivá cseperedett. Aztán alig 18 évesen újabb nagy fordulat változtatta meg életét: a kaliforniai San Diego egyetemének biológia szakára iratkozott be, pedig valójában már ekkor is inkább a filmek vonzották. Apja azonban ekkor még lebeszélte a filmezésről. Később viszont, amint az egyetem dráma kurzusán sikereket aratott, del Toro végképp úgy döntött: biológia helyett a színművészetet választja. Eleinte Los Angelesben, majd New Yorkban tanult színészetet, a Square Theatre School -ban.

Benicio del Toro első szerepei még inkább sorozat-szerepek voltak: az NBC mini-sorozataiban és a Miami Vice -ban, melyekben rendszerint alvilági figurákat alakított. Majd jöttek a komolyabb szerepek: Indián vér (1991), Kolumbusz, a felfedező (1992), Nesze semmi, fogd meg jól! (1993), Félelem nélkül (1993), Porcelánhold (1994), és a Filmcápák hálójában(1994).

Ami Benicio del Toro magánéletét illeti: a mai napig nőtlen, ám a nők számára ma is férfi-szimbólum. A színész 2010-ben "jött össze" Rod Stewart énekes lányával, a gyönyörű Kimberley Stewart model-színésznővel, aki 2011 -ben egy kislánnyal ajándékozta meg del Torot. A ma már 7 éves kislány neve: Delilah.

del_toro.jpg

Kitűnő színész, apuka és a Sicario sztárja, ma az amerikai filmipar egyik kiemelkedő, különleges egyénisége. 51 éves korához mérten jó formában van (kicsit ugyan plusz kilókkal küzdve) rengeteg jó szerep előtt áll még. A Scriptor jó egészséget kívánva tiszteleg filmes munkássága előtt. Mindenki arra biztatunk nézze meg legújabb filmjét a Sicario második részét.

kisbelyegkep_scriptor.jpg

A kommentelés sajnos nem működik június 2 -án. A hozzászólások nem miattunk nem jelennek meg, hanem a blog.hu rendszere nem kezeli a kommenteket. A hibáról szóltunk (még délelőtt), de azóta sem lett elhárítva.

A 10 legjobb thriller

A thriller, mint műfaj a borzongásról, félelemről, rejtélyekről és misztikumról szól, amire a kifejezés etimológiája is utal, hiszen az angol "thrill", azaz borzongás szó áll az elnevezés mögött. A legjobb thrillerek pedig meg is valósítják a borzongást. Ugyanakkor el kell ismerni: ez a kategória meglehetősen rugalmas határokkal bír, hiszen négy oldalról is átfedést ad, mégpedig a drámák, az akciófilmek, a krimik és végül a horrorok világába. A négy szomszédos műfaj "szorításában" nem mindig könnyű megragadni a thriller sajátosságait. A Scriptor most mégis erre vállalkozott,  a legjobb 10 felkutatásával:

thrillerek_hetedik.jpg

10. Legbelső félelem (1996)

Fordulatos, izgalmas és érdekes történet, ami felerészben krimi és felerészben thriller. Martin (Richard Gere) egy igazi sztárügyvéd, bármit elvállal, amivel tovább növelheti a hírnevét. A legújabb ügye pedig biztosan nagy médiavisszhangot fog kelteni. Martin elvállalja, hogy képvisel egy utcagyereket, akit azzal vádolnak, hogy meggyilkolta Chicago egyik legbefolyásosabb emberét. Martint nem a gyerek sorsa érdekli, de nem is az igazság, csakis a siker. Szeretne bosszút állni volt főnökén, ráadásul a vád képviselete is a begyében van. Janettel (Laura Linney), a felperes ügyvédjével pedig régen viszonyt folytatott. Martin az ügy hevében észre sem veszi, hogy belesétál egy csapdába, amit a számára állítottak.

9. Cape Fear - A rettegés foka (1991)

Különleges sztori 1991 -ből, Robert De Niro hihetetlen és megdöbbentő játékával, mellyel bebizonyítja: képes kőkemény, negatív karakterek megjelenítésére is. Max Cady (Robert De Niro) egy tipikus tetovált, dohányzó, a Bibliából idézgető pszichopata gyilkos. Sam Bowden (Nick Nolte) pedig egy kisvárosi védőügyvéd. Kettőjükben nem sok közös van, mégis összeköti őket egy bírósági tárgyalás, amelyre 14 évvel ezelőtt került sor. Maxet elítélték és börtönbe került, de csak azért, mert Sam visszatartott egy bizonyítékot. Max most újra szabad, és úgy döntött, hogy megpróbálja megbosszulni az elmúlt 14 évet Samen és a családján.

8. Eredet (2010)

Egy egészen elképesztő történet, mely új világot nyit a néző számára. Nem lehet egyszerű akciófilmnek tekinteni, mert óriási fantázia van benne. A történet: Cobb (Leonardo DiCaprio) a legnagyobb tolvajok egyike, aki arra specializálódott, hogy egy különleges álommegosztó technológia segítségével mások álmaiba lopódzon be, és olyan titkokat szerezzen meg, amiket senki más nem tud. Ám a magányos és lelkiismeret-furdalással élő férfi végre olyan megbízást kap, amely segítségével helyrehozhatja eddigi hibáit, és talán saját életét is. A munka viszont épp az ellenkezője annak, amit eddig csinált – egy gondolatot kell elültetnie valakinek a  fejében. Ez lenne a tökéletes bűntény, azonban Cobb és társai sem vettek számításba minden tényezőt, ami sokba kerülhet nekik.

7. A bárányok hallgatnak (1991)

A 90 -es évek egyik legijesztőbb pszichotrhrillere. Clarice Starling (Jodie Foster) FBI-os karriejébe egy nagy kihívás érkezik, Dr. Hannibal Lecter (Anthony Hopkins) közelébe kell férkőznie, hogy rávegye segítsen megoldani egy ügyet, melyben Dr. Lecter módszereit utánozva "Buffalo Bill" gyilkol. A fiatal levadászott nőket megnyúzza, hogy ruhát készíthessen a bőrükből magának. A meggyilkolt nők torkában pedig  az átváltozás jelképét, a halálfejes pillangó gubóját hagyta névjegyként.
Így kerül a képbe a zseniális pszihopata pszihiáter sorozatgyilkos Dr. Lecter, aki egyedül ismerheti Buffalo Bill titkát.

6. Fekvencia (2000)

Az egyik legpörgősebb akció-thriller amit a 2000 -es években forgattak. A film egyre lendületesebb, utolsó harmadában nagyon izgalmassá válik, akciók sorozatát hozva. John Sullivan (Jim Caviezel) évekkel ezelőtt elvesztette édesapját (Dennis Quaid), aki tűzoltóként dolgozott. Egy nap azonban csodálatos dolog történik: egy rádió segítségével sikerül felvennie a kapcsolatot múltbeli édesapjával. A következményekkel mit sem törődve segít neki, hogy túlélje a halálos tüzet. Ezzel azonban megbolygatja a múltat, és édesanyját keveri olyan veszélybe, amitől minden áron meg kell óvnia.

5. Forráskód (2011)

Az utolsó pillanatáig meglepetéseket tartogató sodró tempójú, sajátos hangulatú akció-thriller. Egy féktelenül száguldó vonatszerelvényen tér magához Colter Stevens százados (Jake Gyllenhaal), de képtelen felidézni, hogyan került oda. Egy számára ismeretlen nő, Christina ül vele szemben, aki viszont pontosan tudja, kicsoda ő. A százados a tükörbe nézve egy idegen arcát látja, az igazolványai más nevére szólnak. A jelek szerint ő Sean Fentress, egy tanár. Mielőtt továbbjutna a rejtély kibogozásában, egy robbanás rázza meg a vonatot, és Colter ismét más helyszínen találja magát. Ezúttal egy elkülönítőben, ahol felettese azonnali jelentést kér tőle. Idővel kiderül, hogy Colter küldetése az, hogy azonosítsa, ki lehet a merénylő, aki pár órával korábban előidézte a vonatszerencsétlenséget, és további robbantásra készül, ami újabb tömegkatasztrófához vezetne… 

4. Játsz/ma (1997)

"Agyalós" thriller, rengeteg meglepő fordulattal és egy nagyon erős script -tel. A film főszereplője egy gazdag bankár (Michael Douglas), aki beleunt életébe. Abban a korban jár, amiben apja is, amikor öngyilkosságot követett el. Közeleg a születésnapja, ám legszívesebben magányosan töltené azt. Életében váratlan fordulat áll be, amikor megjelenik addig eltűntnek hitt öccse. A srác egy nem mindennapi ajándékkal kedveskedik bátyjának: lehetőséget kínál neki, hogy részt vegyen egy rejtélyes játékban. Az játékot szervező cégnek azonban nyoma veszik, és a férfinek rá kell döbbennie, hogy a tét immáron a saját élete.

3. Különvélemény (2002)

Elgondolkodtató, új világot tár elénk Spielberg akció-thrillere, egy talányos, fordulatos sztorival. A jövő Amerikája békésebb lesz egy különleges telepatikus lényeket alkalmazó rendőri egységnek köszönhetően. Az elkövetőket már a bűncselekmény elkövetése letartóztatják.  A rendszer tökéletesen működik egészen addig, amíg az elkövetők között egyik nap a cég parancsnokának, John Anderton (Tom Cruise) neve jelenik meg. A telepatikus lények szerint Anderton 36 órán belül gyilkosságot fog elkövetni. A rejtélyes ügyet csak nehezíti, hogy a férfi nem ismeri az áldozatát, és elképzelése sincs arról, hogy hol és miért ölné meg az idegent. Társai azonban a rendszernek megfelelően üldözni kezdik, hogy megakadályozzák a gyilkosságot.

2. Deja Vu (2006)

Tony Scott legjobb rendezése egy valóban különleges történet, óriási fordulatokkal és izgalmakkal. Nincs unalmas perce, sokan inkább szimpla akciófilmnek tartják, de ahhoz túl sok benne a rejtély, és a különlegesség. Ami a sztorit illeti: mindenki tudja, milyen az az érzés, amikor úgy érezzük, mintha egy eseményt átéltünk volna már korábban. Doug Carling ügynököt (Denzel Washington) épp egy deja vu vezeti egy furcsa bűnesethez. Egészen határozottan érzi, hogy a halott lányt már látta valahol, és a komp nem baleset folytán égett le. Egy különleges katonai eszközzel felszerelkezve elindul, hogy elfogja a tetteseket, és kiderítse, honnan is ered a megmagyarázhatatlan érzés.

1. Hetedik (1995)

Sokan inkább kriminek, mások horrornak tartják, mi meg egyértelműen thrillernek tekintjük, hiszen ha van film, ami eléri a borzongást, akkor ez biztosan. Akármi is a Hetedik műfaja, a filmtörténet egyik legjobbja, David Fincher briliáns rendezésében. A történet: David Mills (Brad Pitt) újonc nyomozó és társa, a nyugdíjba készülő William Sommerset (Morgan Freeman) egy elvetemült sorozatgyilkos után nyomoz, aki a bibliai hét fő bűn szerint szedi áldozatait, és kegyetlensége nem ismer határokat. Módszerei nem csak a fiatal, lobbanékony nyomozót döbbentik meg, hanem sokat látott, higgadt társát is. A nyomasztóan izgalmas történet olyan végkifejletet tartogat, ami valóban csak egy zseniális bűnöző elvetemült tervében valósulhat meg.

***

kisbelyegkep_scriptor.jpg