Scriptor

A sólyom végveszélyben (Black Hawk Down) [23.]

2020. október 09. - Scriptor_

A televíziós csatornák időről időre műsorukra tűzik a valós történelmi eseményeket feldolgozó, két Oscar díjat nyert "Sólyom végveszélyben"  (Black Hawk Down) című 2001-es amerikai háborús filmet, melynek producere Jerry Bruckheimer, rendezője pedig az egyik legjobb ma is élő filmes direktor, Ridley Scott. A film adatai: Columbia Pictures, Revolution Studios 2001, magyar bemutató: 2002, hossz: 144 perc, főszerepben: Josh Hartnett, Ewan McGregor, Tom Sizemore, Eric Bana.

black_hawk_down.jpg

A film cselekménye, mely teljes egészében megtörtént eseményeket dolgoz fel (Battle of Mogadishu), az 1993-ban polgárháború sújtotta Szomáliába viszi el a nézőket. Az Afrika szarvaként is gyakran emlegetett, rendkívül szegény muszlim országban ekkor már nincs központi kormányzat. A hatalom helyi fegyveres szervezetek és hadurak kezében van, akik közül a legjelentősebb Mohamed Farrah Aidid, a Hadr Gibr klán feje. A főváros - Mogadishu - nagy részét birtokló Aidid igazságtalan módon és önkényesen veszi birtokba az ország éhező lakosságának küldött nemzetközi élelmiszer szállítmányokat, ám sem az ENSZ sem az USA jelen lévő katonai egységei nem tudnak semmit tenni a félelmetes, ám mégis  hazája nagy részében népszerű tábornok ellen. Pedig a beavatkozásra szükség van, mivel a háború sújtotta országban már 300 ezer ember esett áldozatául a terrorista szervezetek akcióinak és a legnagyobb katonai alakulat az Aidid-katonák önkényeskedésének.

Miután az amerikaiak többször hasztalanul kísérlik meg foglyul ejteni Aidid -ot, végül két fontos helyettesét próbálják meg elfogni, amikor hírét veszik annak, hogy a két fontos vezér a főváros - Mogadishu - egyik épületében lesz egy adott napon. Így 1993. október 3-án William F. Garrison tábornok parancsára megindult tehát a túszejtő akció. A célszemélyeket Mogadishu belvárosából, a Hawlwadig úton lévő Olympic szálló melletti épületből kellett elrabolni. A terv szerint négy külön osztagban 75 rangernek kellett kötélen leereszkednie négy Fekete Sólyom típusú helikopterről, hogy fedezze azt a 40 Delta Force kommandóst, akik behatolnak az épületbe, foglyul ejtik a célszemélyeket, és a Hawlwadig úton végighaladva a 12 terepjáróból és teherautóból álló konvojhoz viszik őket, amely aztán, a várostól öt kilométerre, az Indiai-óceán partján fekvő, amerikai katonai bázisra szállítja őket.

Az akció délután 3 óra 42-kor kezdődött, és a tervek szerint 45 percig, legfeljebb egy óráig tartott volna. Az infra-szemüvegeket és az egyéb speciális felszerelést a katonák a bázison hagyták, mondván, úgysem lesz rá szükség. Ám amikor 20 percen belül a Sólyom 6-1-es és a Sólyom 6-4-es helikoptert is lelőtték, a villámakció mentőakcióvá lett. A város felbolydult, és az amerikai katonák hirtelen jól felfegyverzett szomáliaiak kereszttüzében találták magukat. Csapdahelyzet alakul ki, melyben az amerikaiak már a puszta létükért küzdenek! A tűzharc jelentősen elhúzódik, és 45 perc helyett másfél napra tolódik, így október 4-én hajnali órákban ér véget.

black_hawk_d2.jpg

A hihetetlen és rémálomszerű akcióban 19 amerikai katona vesztette életét és 73 sebesült meg. A szomáliaiak elszántan és dühödten harcoltak az általuk ellenségnek és betolakodónak tekintett amerikaiak ellen. Nekik sokkal nagyobbak voltak a veszteségeik, a Washington Post katonai forrásokra és hírszerzési adatokra hivatkozva 312 elesett és 814 megsebesült szomáliairól írt az akció után, de nincsenek hitelt érdemlő adatok. A legtöbb becslés inkább 500-700 halott szomáliait említ.

A Black Hawk Down színészi alakításait illeti: több kiváló teljesítményt is ki lehet emelni. Itt van például Matt Eversmann őrmester karakterében Josh Hartnett, aki remekül hozza a bekerített és embereit összetartani próbáló amerikai altisztet. Vagy a katonai konvojt vezető Danny McKnight alezredes "bőrében" Tom Sizemore, aki élethűen alakítja az egyik legdurvább akciót vezető, mindig kereszttűzben lévő parancsnokot. A kisebb szerepekben is neves színészeket láthatunk, így Mike Steele századosként bukkan fel Jason Isaacs (akire én mindig a Hazafiból emlékszem, Mel Gibson ellenfeleként, a vöröskabátosok kegyetlen tisztjét játszva), az egyik ranger szerepében Ewan McGregor (alis Obi-Wan Kenobi) és a tapasztalt delta kommandós mesterlövész karakterében Eric Bana. Ugyancsak látható a filmben: Orlando Bloom és Tom Hardy is. A szereplők felsorolásából nem maradhat ki a Garrison tábornokot alakító Sam Shepard sem, aki a bevetés legmagasabb rendfokozatú parancsnokát személyesíti meg (mégpedig kimondottan jól).

A film reálisan, túlzások nélkül és objektíven mutatja be az amerikai katonák szomáliai akcióját, és bepillantást enged a ranger és delta alakulatok belső világába is. Elgondolkodtató a film végén a Hoot őrmester (Eric Bana) által elmondott néhány egyszerű mondat is, melyben az altiszt elmagyarázza: az amerikai katonák nem azért harcolnak szerte a világban, hogy hősök legyenek, vagy hogy vezetőik - politikusaik sokszor vitatható céljait valósítsák meg, hanem egymásért küzdenek, azért az emberért és társért, aki osztozik velük mindenben.

Aki eddig elmulasztotta megnézni a filmet, ám mégis kíváncsi lenne rá, annak ajánljuk a film DVD -n is kikölcsönözhető változatát, vagy letöltését, mert Ridley Scott alkotása egyértelműen a 10 valaha készült legjobb háborús film közé tartozik. [Filmes link]

scriptory_felirat_rovid.jpg 

 

Háborús film, horror tálalásban [22.]

Teljesen véletlenül akadtam az Overlord című filmre melyet nagyon nehezen tudtam hova tenni többek közt azért, mert szinte meghatározhatatlan műfajú. A film IMDb adatlapján úgy szerepel, mint "action, adventure, horror", de története egy második világháborús történelmi keretben játszódik, így történelmi filmnek tűnik, a rengeteg horror-elem dacára. Ráadásul az első 30 perc látványos háborús mozi a normandiai partraszállásról, kifejezetten történet-hű kivitelben (baromi látványosan megcsinálva), majd váratlanul az egész egy horror-sztori felé sodródik. Szintén megzavarja a nézőt, hogy bár a film úgy ahogy van "B" kategóriába tartozik, viszont színvonalát, rendezését és látványelemeit tekintve kiemelkedik a megszokott másodvonalbeli nácis-zombis "szir-szarok" sorából (már bocsánat a szóért).

overlord1.jpg

A történet lényege: egy katonai csoport a nagy hadművelet kezdetén egy speciális külön-feladatot kap: a partraszállástól kissé távolabb egy francia kisváros rádióállomását kell kiiktatniuk. A kis különítmény azonban kimondottan peches: a gépüket lelövik, csapatuk nagy része pedig vagy még a levegőben, vagy pedig az ejtőernyővel való földet éréskor meghal (már a bevetés kezdetén). Mivel elesik az osztag parancsnoka is, a vezetés Ford tizedes (Wyatt Russell) kezébe kerül, aki elhatározza: maradék embereivel tűzön-vízen keresztül is végrehajtja a feladatot.

overlord2.jpg

Tibbet (John Magaro) és Boyce (Jovan Adepo) követik a tizedes parancsait, ám közben felfigyelnek arra is, hogy a német radarállomásnak helyet adó francia településen valami nagyon nem stimmel. Furcsa dolgokat tapasztalnak, melyek egy közeli, jól álcázott SS bázishoz kapcsolódnak, ahol a nácik furcsa emberkísérleteket hajtanak végre. Az amerikaiakból álló kis csapat kiváló búvóhelyet talál a csinos Chloe (Mathilde Ollivier) házában, csak éppen azzal nem számolnak, hogy a francia nőhöz gyakran ellátogat az SS támaszpont vezetője, Wafner százados (Pilou Asbæk). Soron következő látogatásakor szexuális szolgáltatásokat követel a nőtől, mire az emeleten bujkáló amerikaiak közbelépnek. Innentől felgyorsulnak az események: harc kezdődök a szövetséges katonák és a menekülő SS tiszt, illetve kísérete között. A küzdelem helyszíne később a német támaszpont területére tevődik részint mert ott tudják lekapcsolni (felrobbantani) a rádióadót (küldetésük célját teljesítve), részint mert az emberkísérleteket is szeretnék felderíteni, részint pedig mert ki akarják szabadítani a százados túszait (köztük Chloé kis testvérét). 

overlord3.jpg

Az Overlord ezen a ponton (a 68. percben) vált át kőkemény horrorba: mint kiderül a kísérletek a halhatatlan katonák megteremtését szolgálják, ezek pedig zombi "üzemmódban" az amerikaiaknak esnek, élükön magával a német századossal. Az Overlord remek látványvilággal, sokkoló jelenetekkel, izgalmas fordulatokkal és hihető alakításokkal elkészült, "B" kategóriát feledtető háborús akció-horror.

A rendező, Julius Avery ügyesen növeli a feszültséget és a hihetőség határán egyensúlyozva hozza ki a sztoriból a legtöbbet. Ami a szereplőket illeti: Jovan Adepo és Mathilde Ollivier teljesítménye emelhető ki leginkább, egyikük az elszánt és hidegvérét megőrző katona, másikuk pedig a németekkel szembeszálló, kisöccsét védelmező francia lázadónő szerepében. Jók a helyszínek is: a legelső jelenet kigyulladó repülőgépe, a zuhanás filmezése, majd a francia erdő megjelenítése és a második világháborús városka képe mind-mind ütősen hatnak a nézőre. A végkifejlet a végsőkig fokozza az izgalmakat, az utolsó percekig szurkolunk a jóknak.

overlord4.jpg

Összességében az Overlord egy kifejezetten izgalmas és látványos horror-mozi, váratlan fordulatokkal, hősökkel és egy tűrhetően hihető sztorival. Bár nem vonultat fel sztárokat és rendezője is kezdőnek számít a direktori székben, meglepő módon működik az egész és hatni tud ránk. Megjegyzem: a frász kitöri az embert a Fordra és Boyce -ra támadó zombi-századostól és attól a valamitől, ami harcuk közben elszabadul a laboratórium egyik cellájából. Érdekes az is, hogy a film 50%-ban háborús történet (kábé a játékidő feléig), 50%-ban pedig valódi horror.

Az előbb említettek miatt ajánlani tudom a horror-kedvelőknek és a háborús mozik rajongóinak is, hozzátéve, hogy bőven akad benne élvezetes háborús harci jelenet. Értékelésem: 75% (a "B" kategória dacára), részletezve: alapsztori: 70%, rendezés: 75%, színészet: 65%, látványvilág: 90%. Noha ritkán lehet "B" kategóriás mozira 70% feletti értékelést adni, az Overlord megérdemli.  

scriptory_felirat_rovid.jpg

2020.08.20.21:44

Egy ártatlan ember (1989) - film az életben maradásról [21.]

A börtönös filmekről készült listákból rendszerint kimarad a Peter Yates által 1989 -ben megrendezett "Egy ártatlan ember" (An Innocent Man) mely Tom Selleck egyik legjobb filmje. A sztori olyan, mely mindenkit érdekel, hiszen bárkivel megeshet. Csak ezúttal a következmények sokkal súlyosabbak, mint a hétköznapi életben. artatlan_ember.jpg

A központi karakter egy átlagos amerikai, Jimmie Rainwood (Tom Selleck), aki sikeresnek mondható életet él a felső-középosztály tagjaként gyönyörű feleségével (Laila Robins) egy szép és tágas kertvárosi házban.

Otthonába azonban egy este, rendőri tévedés nyomán nyomozók hatolnak és megsebesítik. A korrupt rendőrök tévedésük beismerése helyett kábítószert rejtenek el a férfi lakásán, hogy igazolják rajtaütésüket. Innentől Rainwood élete gyökerestől felfordul: a bíróság kábítószerrel való üzletelés vádjában találja bűnösnek (a megtalált kábitószer miatt), neve pedig örökre bemocskolódik. Megszakad idillinek mondható korábbi élete és egy számára teljesen új világba csöppen: a börtön kegyetlen közegébe.

Rainwoodot hat évre ítélik, mely érthető kétségbeeséssel tölti el. A "kóterben" aztán Jimmie ráébred arra, hogy ez egy teljesen másik világ, ahol csak az erő, a tekintély és a barátokkal való összetartás számít. Meg kell tanulnia megvédenie magát és még egy gyilkosságot is be kell vállalnia. Alighanem ez a film egyik csúcspontja: hiszen törvénytisztelő emberként a börtönben válik bűnözővé, miközben nincs más választása. Egyetlen reménye, hogy szerencsére segítőkre talál, akik meglátják benne a küzdeni kész, értékes embert. Pártfogásába veszi Virgil Cane (F. Murray Abraham), akinek szintén van leszámolni-valója a Jimmie -t börtönbe juttató két mocskos zsaruval. [A lenti képen a két korrupt zsaru: Mike és Robby, akiket David Rasche és Todd Graff alakítanak a filmben.]

artatlan_scriptory.jpg

Rainwoodnak határoznia kell: szabadulása után bosszút akar e állni az őt ártatlanul börtönbe juttató, korrupt zsarukon, vagy lemond a megtorlásról?! Némi vívódás után a bosszút választja, Cane és csapata pedig segít neki ebben. Bosszújuk jól kitervelt ugyan, de nem várt buktatókat is hoz. Kapunk akciót, izgalmakat és fordulatokat is bőven.

A film színvonalas, érdekes és életszerű egyszerre, átélhetően mutatja be, hogy milyen dilemmák és veszélyek várnak az ártatlanul börtönbe kerültekre és milyen elszántság kell a túléléshez. 

Értékelésünk: 85%, a történet, a rendezés és Tom Selleck nagyszerű alakítása miatt. Ajánlani tudjuk minden börtönfilm-rajongónak és a fordulatos sztorik kedvelőinek.

scriptory_felirat_rovid.jpg

Mennyire kapnak hasznos tudást a gyerekek a középiskolákban? [20.]

Nagy divat manapság szidni a közoktatást azzal a szöveggel, hogy "nem ad semmiféle hasznos és gyakorlati tudást a fiataloknak", melyhez gyakran hozzáteszik a humán tantárgyak (magyar, történelem) bírálatát, olykor feleslegesnek minősítését, illetve a tisztán szakmai órák igényét (szakmunkások ne tanuljanak közismereti tárgyakat) és ezek mellett olyan hétköznapi dolgok tananyagba emelésének ötletét, mint a csekk-befizetés, munkakeresés, adófizetés, kötelező felelősségbiztosítás kötés, önéletrajz-írás ... stb. 

iskola.jpg

Ha szétbontjuk a dolgot részekre, először azzal érdemes foglalkoznunk, hogy mit nevezünk "hasznos tudásnak"? Csak a fentiekben felsoroltakat? A jelenlegi iskolarendszerben tanulunk az életünk későbbi szakaszában hasznos dolgokat? Elgondolkodva ezen és tantárgyanként végignézve mindent (visszagondolva a középiskolára), bizony nagyon kevés megtanult ismeretre tudom azt mondani, hogy "hasznos" volna. Mert mikor is használjuk felnőtt életünk során például Petőfi tájköltészetét, Kossuth politikai programját (1848-ból), a másodfokú egyenlet megoldóképletét, a gyűrűs-férgek szaporodásának ismeretét, nem beszélve a kovalens-kötésről vagy Kölcsey életrajzáról.

Ugyanakkor matematikából a területszámítás, az aránypárok alkalmazása, a Pitagorasz-tétel ismerete (egy-egy háromszög alakú terület,  [pl. kert-rész] nagyságának meghatározásához) többször kellett már számomra, mint ahogyan a helyesírás ismerete is hasznosnak bizonyult már számtalan esetben, amikor például leveleket kellett megfogalmaznom különböző helyekre (pl álláspályázatok). A "hasznos ismeretek" oktatásának kérdését négy terültre érdemes szűkíteni:

  • 1) - Feladata e az iskolának a gondolkodás, a viselkedés és a kulturáltság "megtanítása" vagy ez inkább a család és a társadalom feladata?
  • 2.) - Mennyi legyen a szakmát tanulók esetében a közismereti - szakmai - életre felkészítő (bevezetőben említett) ismeretek aránya?
  • 3.) - Szükséges e az érettségire felkészítő 4 éves középiskolai képzésben az oktatott tananyag újragondolása?
  • 4.) - Mi legyen az a "hasznosnak" tekinthető ismeretanyag, amivel kiegészítenénk a jelenlegi oktatási anyagot?

Nézzük sorban. A gondolkodás - viselkedés - kultúra hármasa olyasmi, amit elvárunk egymástól (felnőttkori interakciónkban is) ugyanakkor megtanulni (gyermekkorban) nem nagyon akarjuk. Elvárjuk, hogy amikor a boltban kiszolgálnak bennünket, amikor autónkat javítják vagy amikor a hivatalokban foglalkoznak velünk: azonnal megértsék amit kérünk, hogy viselkedésük udvarias, kulturált legyen s hogy mindenkinek gyorsan forogjon az agya és ne műveletlen bunkók, agyatlan zombik vegyenek körül bennünket.

Szükséges tehát a felsoroltak fejlesztése nem csak az eddig említettek miatt, de azért is mert egyetlen munkahelyen, szakmában sem nélkülözhetőek ezek a dolgok. Hiába tanul meg valaki egy szakmát, ha nem érti a főnök utasításait, ha lassan gondolkodik, ha képtelen az összetett problémák átlátására. Nem elég CSAK a szakma ismerete, fontos fejleszteni a képességeke, készségeket is.

De ki fejleszt ezeket és ki, hol tanítja meg a gyerekeket gondolkodni, viselkedni, a kulturáltság minimumával tisztában lenni? A család sajnos nem minden esetben alkalmas erre (sok a csonka család és az olyan família, amelyben a szülők egyáltalán nem törődnek gyermekeikkel). Marad tehát az iskola minderre. De hogyan tegye meg az iskola?

A gondolkodás vagy kognitivtás két módon is fejleszthető: a kompetenciákra összpontosítással (pl kommunikációs készség, lényeglátás, kreativitás, rendszerező készség javításával) vagy bizonyos ismeretanyagok közvetítésével. Mindkét esetben szükséges azonban maga az ismeretanyag, például a magyar vagy történelem oktatása. Ezeken keresztül lehet a gyerekeket gondolkodásra késztetni, a probléma megoldásokra ösztönözni, vagyis fejleszteni. Nem mindig tehát maga a tudás a lényeg, gyakran az annak megszerzéséhez vezető út a fontos. Amellett az iskolában a gyerekek az alapvető viselkedési formákat is elsajátítják: köszönés, a másik meghallgatása, fegyelem, udvariasság az idősebbekkel szemben, szavatartás ... stb.

A második dolog: a közismereti - szakmai - életre felkészítő (bevezetőben említett) ismeretek aránya a 3 éves (régen szakmunkásnak nevezett) képzésekben. Mennyi magyart, történelmet, matematikát tanuljon egy kőművesnek, vagy egy autószerelőnek készülő diák? Az egyik szélsőséges álláspont szerint: CSAK szakmát kell(ene) tanulniuk: vagyis a kőműves a beton kikeverését és a tégla-rakást tanulja meg, az autószerelő meg a belsőégésű motor működését és a gyújtás-beállítást. Elhagyható számukra Petőfi költészete, a honfoglalás menete, Európa földrajza és mondjuk a kénsav képlete. A másik szélsőséges álláspont szerint viszont közel fele-fele arányban kéne tanulniuk a gyakorlati (szakmai) dolgokat és a műveltséghez szükséges ismeretanyagokat. Elgondolkodásra érdemes viszont a köztes verzió, kiegészítve a bevezetőben említett "hasznos" tudással. Ha teljesen elhagyjuk számukra a közismereti tárgyakat, elvárható lesz később tőlük, hogy kulturált, gyors gondolkodású, minimum szinten művelt emberek legyenek?

A harmadik kérdés: "szükséges e az érettségire felkészítő 4 éves középiskolai képzésben az oktatott tananyag újragondolása?" Egyáltalán mire jó az érettségi? Talán egy egységes gondolkodási-, képességbeli- és műveltségbeli színvonal meglétére, melyre később építeni lehet, ha az illeti továbbtanulna? Mit tanítson egy gimnázium? Az említett célon túlmenően közvetítsen gyakorlati tudást "hasznos" tananyagot is? Igen, valóban jó volna, de az elsődleges cél akkor is az érettségihez szükséges lexikális, képességbeli, kompetencia-alapú szint elérése kell, hogy legyen.

A negyedik kérdés: Mi legyen az a "hasznosnak" tekinthető ismeretanyag, amivel kiegészítenénk a jelenlegi középfokú oktatás tárgyanyagát? Három megközelítés is lehetséges: az egyik a felnőtt életben való talpraesettség kialakítása (általános tájékozottsággal), a második a lelki-pszichológiai kiegyensúlyozottság (konfliktus-kezelés) fejlesztése, a harmadik pedig a konkrét ügyek (bevezetőben említett dolgok) megtanítása. Hogy ezek mit jelentenek? Az első, a felnőtt életre való felkészítés: a párválasztásról, a házasságról (annak kompromisszumairól), a munkahelyi viselkedésről, a mai társadalom milyenségéről a felnőtt világ gondjairól szól, beleértve a fizetés (pénzünk) beosztását is; a második arra taníthat, hogy miként lehetünk kiegyensúlyozott felnőttek, hogy tudunk boldogan élni, stresszmentesen és hogyan kezelhetjük belső feszültségeinket, lelki problémáinkat; végül a harmadik a bevezetőben említett praktikus, hétköznapi dolgokat érinti: adó és csekk fizetés, számlanyitás egy bankban, munkakeresés ... stb. Persze mindhárom esetében szakemberek oktatnának: pszichológusok, szociológusok, pénzügyesek, munkaközvetítésben jártasak.

iskola_pisa.jpg

A mai magyar oktatás rengeteg problémával küzd: rosszak a PISA eredmények (lásd fenti képet), kevés a tanár, a pedagógusok alulfizetettek (még mindig), a kormányzat túlságosan beleszól a tanárok szakmai ügyeibe, az igazgatók a politikai vezetés emberei (ma már helyi tantestületek bele sem szólhatnak a kinevezésekbe), az oktatásra kötelezően előírt tankönyvek hibásak, azok megválasztásából szintén kizárták a szaktanárokat, a gyerekek túlterheltek, az iskolák elhanyagoltak, rosszul felszereltek, túl sok az adminisztráció és túl nagy a szakadék a legfelső és legalsó 100 iskola között (ha a továbbtanulás és kompetencia eredmények alapján rangsorolt kb 1300 középiskolát megvizsgáljuk az oktatás színvonala és az iskolák állapota, felszereltsége alapján).

A sok felsorolt problémához társul a fentiekben megfogalmazott kérdés: mennyire kapnak ma hasznos tudást a gyerekek a középiskolákban? A poszt részben meg is válaszolta: részben kapnak csak hasznos tudást, amennyiben fejlesztik a tanulók kompetenciáit, készségeit, képességeit és gondolkodását, de a másik oldalon hiányzik az életre felkészítés, a felnőtt-világban érvényesülés segítése. Posztunk végén feltett kérdéssel olvasóink véleményére vagyunk kíváncsiak:

scriptory_felirat_rovid.jpg

2019.11.15.(15:13)

Pár lépés a mennyország - egy gyönyörű, romantikus történet [19.]

Sokan dicsérik a 90-es évek filmjeit, a legkevésbé sem alaptalanul, amit az 1995-ös, hamarosan levetítésre kerülő (szombaton az egyik TV csatorna műsorára kerülő) "Pár lépés a mennyország" (A Walk in the Clouds) című romantikus film is bizonyít. A nagyon szép és megható történetet a mexikói Alfonso Arau rendezte, a főszerepeket pedig Keanu Reeves, Antony Quinn, Giancarlo Giannini és a gyönyörű Aitana Sánchez-Gijón játsszák.

par_lepes_amenyorszag1.jpg

Amit spoiler nélkül elsősorban kiemelnék a filmmel kapcsolatban, az azoknak a csodálatos képeknek a sora, amelyeket a történetnek helyszínt adó mexikói szőlő-ültetvény és hacienda egzotikus szépségének bemutatásával kapunk. Az említett helyszínen él ugyanis a gazdag Aragón család, akik a környék legrangosabb birtokosai, a családfő: Don Pedro (Anthony Quinn) és fia Alberto (Giancarlo Giannini) vezetésével. Ők a film központi figurái is, az oda tévedő Paul Sutton (Keanu Reeves) mellett. A sztori egyszerű, de a karakterek jól felépítettek és minden szereplő a maximumot hozza. Csak elismerés illet minden főszereplőt, a rendezővel együtt. Rá egyébként érdekes módon nem rendezéseiről emlékszem, hanem egy korai szerepéről az 1984-es Smaragd románca című filmből, melyben egy jó humorú drogbárót alakított, Juant.

par_lepes_a2mennyorszag.jpg

A Pár lépés a mennyország megtekintésével kapunk egy érdekes történetet, egy romantikus szerelmi sztorit, sőt különleges karaktereket, egy önzetlen, kötelességtudó fiatalember és egy szenvedélyes lány alakjainak hiteles ábrázolásával.

Ha a cselekményt nézzük - innentől már spoileresen - még első pillantásra sem tűnik túl bonyolultnak: adott egy 30 éves fiatalember, Paul Sutton (Keanu Reeves), aki épp a második világháború poklából tér haza kaliforniai otthonába feleségéhez, ám közben megismerkedik a buszon egy nagyon szép mexikói lánnyal, Victoriával (Aitana Sánchez-Gijón). A 27 éves nő beavatja őt életének egyik legnagyobb titkába, amikor elmeséli a férfinak, hogy szakított párjával (aki nem mellesleg egyetemi oktatója volt), de közben kiderült, hogy állapotos. Victoria helyzetében az a tragikus, hogy családja egy erkölcsös, tekintélyes és nagy múltú, mexikói ültetvényes dinasztia, mely nem fogadja el, ha bejelenti nekik, hogy férj nélkül lett terhes és apa nélkül fogja világra hozni gyermekét. Édesapja, Don Alberto szigorú ember, akit rettenetesen megvisel majd lányának helyzete és éktelen haragra gerjed, ha megtudja mi történt Victoriával. Itt érdemes megjegyezni: egy mélyen katolikus, hagyomány-tisztelő és maradi család esetében eleve különlegesség, hogy egyetemre íratják lány gyermeküket, ahol "megfertőzheti" a modernizáció és az erkölcstelenség (ami ironikus módon ebben az esetben valóban be is következik, hisz Victoria saját tanárának lesz a szeretője, aki ki is rúgja őt, miután megunja és miután már kényelmetlen számára a nő teherbe esése).

par_lepes3.jpg

Paul végighallgatja Victoria történetét és elhatározza, hogy segít rajta: elkíséri őt a szülői házhoz, ahol a nő férjének adja majd ki magát és így elejét veszi annak, hogy Victoriának "megesett", elhagyott lány-anyaként kelljen bejelentenie terhességét. Bár Paul csak ideiglenesen vállalja, hogy eljátssza a ráosztott szerepet, végül több napra az ültetvényen ragad. Noha Paulnak felesége van, mégis beleszeret Victoriába, aki viszonozza is érzelmeit. Kettős konfliktus alakul tehát ki: egyrészt a lány családja és a fiatalok között, a hazugság miatt, másrészt pedig Paul és Viktoria között, amiért előbbi házas. Egyértelművé válik: minél tovább marad Paul a birtokon, annál nagyobb lehet a bonyodalom és a botrány esélye. Csakhogy Pault megkedveli a család, legfőképp a nagypapa, Don Pedro (Anthony Quinn), aki nem akarja elereszteni a fiút. Elmeséli neki az ősi Aragon család történetét és együtt iszik, együtt mulat Paullal. A család nélkül, árvaházban felnőtt férfi számára új és bensőséges érzés tartozni valahová; megszereti az Aragonokat.

Ami a film igazi szépsége, az a tisztaság, amely áthatja a karaktereket: például Paul végtelenül tisztességes, önzetlen és mindig segíteni akaró jelleme, amely nem engedi, hogy visszaéljen a lány kiszolgáltatott helyzetével, Victoria bája, melegszívűsége, az apa, Alberto, hagyománytisztelő értékrendje, melyhez tűzön-vízen át ragaszkodik és az öreg Don Pedro életbölcsessége. Mindannyian igazi jellemek, valódi érzések megjelenítői. Külön kiemelném Keanu Reevest, aki úgy alakítja a szülők nélkül felnőtt, háborút megjárt, talpig becsületes férfit, mintha erre a szerepre született volna: kevés beszéddel, intelligens játékkal, átütő egyszerűséggel.

par_lepes4.jpg

Ebben a filmben minden jelenet "ül", szinte elvarázsol bennünket, mintha egy idealizált mesevilágban lennénk, egy időtlen színjáték díszletei között. Ha van a filmnek negatívum akkor talán ez a meseszerű, már-már negédesen romantikus világ az, melyet a történet számunkra teremt. Nincsenek negatív karakterek, nincs benne gonoszság, legfeljebb konfliktus, de az is megoldható formában. A sztori végét természetesen nem árulom el, de méltó az egész film felemelően tiszta hangulatához.

A Pár lépés a mennyország nem az évszázad filmje, nem is Oscar-díjas alkotás és nem is az életünk mozija, mégis érdemes megnézni, mert olyasmit képvisel, ami napjainkban kiveszőben van már és amit valahogy elfelejtettek azóta a filmkészítők: az igazi, nemes és tiszta érzelmek átadását. Érzéseket az önzetlenségről, a szerelemről, a család tiszteletéről és mások elfogadásáról. Hozzáteszem: mindezeken túl a filmben épp 81 éves Anthony Quinn (aki a forgatás után 6 évvel hunyt el) óriásit alakít benne; így miatta illetve Keanu Reeves új oldalának megmutatása miatt is nagy élmény végignézni. Értékelésem: 85% (nem is lehet kevesebb).

csaillagok4.jpg

scriptory_felirat_rovid.jpg

2019.11.09.22:25

***

Scorsese - Coppola kontra Marvel filmek világa [18.]

A napokban születésnapját ünneplő, november 17-én épp 77 éves Martin Scorsese kijelentése, mely szerint "a Marvel mozgóképei nem is filmek" még súlyosabb ítélet megalkotására késztették a valaha volt legjobb filmet elkészítő (a Keresztapát megrendező és az IMDb másfél millió szavazója szerint ezzel a máig legjobb filmet jegyző) Francis Ford Coppolát, aki életműdíja átvételekor azt mondta a sajtónak: "ezek megvetendő filmek". Coppola egyébként a "despicable" kifejezést használta a Yahoo News tudósítójának, meglehetősen erős érzelmi töltéssel. A két idős filmes ikon markáns véleménye komoly visszhangot keltett a nemzetközi médiában és ezreket, sőt százezreket késztetett vitákra. Érdemes átgondolni pro és kontra, mennyire lehet kemény ítéletet alkotni ezekről a művekről.

scorsese_coppola.jpg

Ha végigtekintünk a Marvel és DC Comics eddig elkészített, több mint 60 filmjén, néhány közös jellemzőt azonnal rögzíthetünk. Az első, hogy ezek valójába mesék, nagyon inger-gazdag és színes látványvilággal, a jó és rossz örök küzdelmével. A másik, hogy a hangsúly a Marvel-produkciókban inkább az érzékszervekre gyakorolható hatásra tevődik és messze nem az  elgondolkodtató, tartalmas sztorira, az emberi érzelmekben való elmerülésre illetve a különleges karakter-teremtésre. A filmezés történetének eddigi legszínvonalasabb alkotásai viszont éppen az utóbbiak miatt lettek annyira megbecsülve, mint ahogyan Scorsese és Coppola is ebben az értékrendben hozta létre legjobb műveit. A világ legjobb rendezői - pl Milos Forman, Akira Kuroszava,  Frank Capra, John Ford, Roman Polanski, Oliver Stone, Alfred Hitchcock, Quentin Tarantino - elsősorban a történetalkotás, karakter-teremtés és érzelmek megjelenítése, átadása, kiváltása világában dolgoztak és kétségtelenül a filmtörténet legjobb filmjei is ebben a "rendszerben" születtek (mint a Tizenkét dühös ember, a Száll a kakukk fészkére, a Remény rabjai, a Ponyvaregény, vagy a Forrest Gump)

Ugyanakkor a filmek világa egyben a különleges látvány-teremtés világa is, melyben külön díjakat adnak (pl az Oscarokon) a vizuális kategóriákért. Három évvel ezelőtt, 2016-ban például a Mad Max: Fury Road 6 Oscart kapott látványtervezés, jelmez, hangkeverés, hangvágás ... stb kategóriákban. Ezzel azt akarjuk mondani: egy-egy film kapcsán értéket képviselhet önmagában a látvány - hang is, vagyis a Marvel-produkciókban is lehet megbecsülhető az ilyesmi. Más kérdés, hogy az egyre jobban profitorientált filmvilág folyamatos "felhígulása" és elértéktelenedése, - melyben most már szinte CSAK a látványra történő fókuszálás az uralkodó - mennyibe üdvözlendő folyamat; mint ahogyan az is vita tárgya, hogy a széles tömegek "gyors-fogyasztására" szánt rágógumi-kultúra felszínessége milyen hatást gyakorol azokra a fiatalokra, akik szinte CSAK ezt nézik és így egyáltalán nem látnak a filmvásznon valódi értéket.

marvel.jpg

A moralitáson túl azonban ki kell emeljük: a Marvel (és DC) képregényhősei igencsak szórakoztatóak, kalandjaik izgalmasak, történeteik pedig elvarázsoló és elképesztő látványvilággal ajándékoznak meg bennünket. A legalább 50-60 eddig elkészült Marvel és DC alkotás között persze nagyon nehéz sorrendet kialakítani, ám ha mégis megpróbáljuk, akkor egy rendkívül szubjektív listát kapunk, mi mégis megkíséreltük:

Nálunk a TOP10 -ben aranyérmes a Vasember 1. (2008) Robert Downey Jr miatt, második a Bosszúállók 3. (2018) a látványvilágért, bronzérmes az Amerika kapitány: Az első bosszúálló (2011) a történet miatt (és mert ez franchise szent grálja), negyedik a Thor: Ragnarök (2017) a sajátos humora miatt, ötödik a Galaxis őrzői (2014) karaktereinek színességéért és hatodik a Deadpool (2016) a különleges és szórakoztató stílusáért. Ami a folytatást illeti, a 7.,8.,9. és 10 helyezettet - külön indoklás nélkül - ezek nálunk a következők: Amerika kapitány: A polgárháború (2016), Bosszúállók 4. (2019), Tél katonája (2014) és végül a Logan (2017).

Nem tudni, hogy Scorsese és Coppola látták e ezeket a filmeket (vagy egyáltalán bármilyen Marvelt) de még nekik is észre kellett venniük (már ha bármelyiket is megnézték), hogy ezekben is akad karakterisztika, humor, sőt némi mondanivaló is, az önzetlenség, a barátokért való kiállás és az élet - halál megjelenítései révén.

Nem védeni akarjuk a Marvel-filmek világát, csak árnyalni az összképet abban a tekintetben, hogy ne tekintsük ezeket a műveket "despicable" alkotásoknak (Coppola után szabadon). Nyilván jó lenne, ha Hollywood nagyobb számban készítene tartalmas és értékes mondanivalókkal teli műveket, komoly és átélhető érzelmek megmutatásával, átélhető - elgondolkodtató sztorikkal, nagy ívű, mély érzelemvilággal, de kizárólag ilyen alkotások nem készülhetnek. Szükség van a könnyebb szórakozásra is, a mesék, a csodák világára, mert ezek a filmek a gyermeki énünk megőrzését szolgálják.

coppola.jpg

Coppola a Lumiere életműdíja átvételekor egy hónappal ezelőtt, Franciaországban

Zárásul:

A "Scorsese-Coppola kontra Marvel" vitában nem lehet egyértelmű állást foglalni egyik oldal mellett sem: aki a Marvel-filmeket szereti, még nem okvetlenül az értéktelenséget védelmezi, aki pedig a két nagy rendezővel ért egyet, még szeretheti a Marvel-produkciókat is. A filmvilág éppen azért csodálatos, mert széles palettán kínál szórakozást a látvány-alapú illetve a gondolkodás-központú élményszerzés minden szegmensében.

scriptory_felirat_rovid.jpg

2019.11.07.12:23

***

Miért jobb a mozi a TV -nél? [17.]

Miért jó moziba járni? Mert alkalom kimozdulni otthonról. Mert alkalom arra, hogy megtiszteljünk egy filmet azzal, hogy külön programként kezeljük megtekintését. Mert jó minőségben, hatalmas méretben láthatunk egy történetet, mely lenyűgözhet bennünket fokozott látványvilágával. Mert társaságban élhetünk át filmélményeket. Mert a filmnézés közben láthatjuk mások reakcióit, amiből következtethetünk arra, hogy ugyanazt érezzük e amit ők. Mert a világ legelső mozijának 1895 december 28-án történt megnyitása óta (mely egyébként Párizsban zajlott a La Salon Indien du Grand Café -ban) a mozi lett a filmnézés "temploma". Mert a moziban jobban esik a nachos és a popcorn. Mert a moziban megfoghatjuk barátnőnk, feleségünk kezét. Mert a mozi lehet egy első, vagy sokadik randis program is számunkra.

amozi.JPG

Mert ha moziba megyünk, akkor kicsit kiöltözhetünk. Mert a mozijegy váltással legálisan fizetünk a filmszakma szolgáltasaiért és nem a kalózipart támogatjuk. Mert a mozi lehet három dimenziós is. Mert izgalmas, mikor leoltják a fényeket és mi hátradőlhetünk székeinkben. Mert bizonyos filmek élvezeti értéke többszörösére nő, ha moziban és nem televízión keresztül nézzük (bármekkora is legyen az a TV). Mert a mozi közösségi hely, ahol akár még ismerkedni is lehet. Mert a moziban jobb a Star Wars. Mert a moziban látott filmekre mindig jobban emlékezünk. Mert mozi után hazafelé menet megtárgyalható a film. Mert a nyári forróságban mindig lehülhetünk egy légkondis mozi nézőterén. Mert a mozi-előadást nem szakítja meg a szomszéd csengetése vagy egy lárma a házunk/lakásunk előtt. Mert a mozi rákényszerit bennünket telefonunk kikapcsolására vagy lenémítására. Mert a mozizás lehet romantikus is. Mert a mozi indok arra, hogy a kockulás helyett emberek közé menjünk. Mert a mozizás közben két órára nyugtunk lehet. Mert moziban jobbak az akciófilmek. Mert a moziban látványosabb minden sci-fi. Mert a moziban jobban retteghetsz a horrorfilmeken. Mert a moziban jobb együtt nevetni másokkal egy vigjáték poénjain, mint otthon egyedül. Mert a moziba felvehetjük és megmutathatjuk új sportcipőnket/pólónkat/pulcsinkat. Mert utána egy randin kiváló program egy vacsora, melyhez a film szolgáltathatja a beszédtémát. Mert a legjobb sztárok jobban mutatnak a filmvásznon. Mert nagyban izgibbek a szexis nők (ha nekivetkőznek) Mert a mozi révén elsőként láthatod a premier filmeket (és jó minőségben). Mert a moziban látható rajzfilmekkel lenyűgözheted gyermekeidet. Mert ha egy új filmet elsőként látsz, felvághatsz vele a haverok előtt.

Ez eddig 35 ok arra, hogy miért jó moziba járni. Biztos akad még, így ha tudod folytatni, várjuk hozzászólásod! 

scriptory_felirat_rovid.jpg

2019.04.03.(9:55)

***

Miért jobb a másik nemhez tartozni? [16.]

A nemek közt sok különbség van, ha az élet apró dolgait nézzük: más - más problémák, gondok, örömök foglalkoztatnak bennünket, miközben néha felmerül bennünk az is, hogy a másik nem a szerencsésebb. Olyankor például amikor férfiakként minden reggel nekiállunk a borotválkozás nyűgének, vagy mikor épp elválunk és azonnal elveszik tőlünk a gyerekeinket; nőként pedig mikor 20 méteres sor végére kell beállnunk az egyetlen WC -nél (miközben a férfi illemhely előtt alig áll valaki) vagy képtelen vagyunk lecsavarni egy befőttes üveg tetejét (vagy beparkolni a járda mellé, két kocsi közé).

Miért is jó nőnek születni:

  1. Mindig ragaszkodnak hozzád a gyerekeid (anya csak egy van)
  2. Örökké előre engednek mindenhol
  3. Udvariasak veled az erősebbik nem tagjai
  4. Ha kicsíped magad minden férfi kedves lesz és keresi a társaságod
  5. A fodrásznál, kozmetikusnál sosem vagy magányos
  6. Hatalmad van a férfiak felett
  7. Soha nem kell attól félned attól, hogy elveszik a gyerekeidet
  8. Soha nem kell borotválkoznod (legalábbis naponta az arcodon)
  9. Száz féle külsőt varázsolhatsz magadnak
  10. Szinte semmit nem kell tenned azért, hogy a másik nem felcsípjen
  11. Egyformán oszthatod ki mindkét nem tagjait
  12. A nők tovább élnek
  13. Egy mosollyal mindent elérhetsz
  14. Mindig akad valaki, aki gondoskodik rólad
  15. Egy egész csomó szórakozóhelyre, diszkóba ingyen bemehetsz
  16. A randikon téged hívnak meg egy - egy italra vagy vacsorára 
  17. Azonnal jókedvre tud deríteni 15 perc ruha-vásárlás és pletyizés a barátnőkkel
  18. Átlátsz a férfiakon, miközben ők csak HISZIK ugyanezt veled kapcsolatban
  19. Kétféle orgazmusod is lehet.
  20. Nem leszel magányos 40 felett sem
  21. Azonnal megmondod bárkiről, hogy mennyire igényes és milyen értékű a ruházata
  22. Van nők napja és anyák napja is, melyeken mindig megköszöntenek
  23. Soha nem lesz prosztata problémád
  24. Mindig felvesznek, ha stoppolsz
  25. Simán felképelheted a párod, nem mondják rád utána, hogy "erőszakos állat"

Miért is jó férfinak születni:

  1. A vezetékneved sosem változik
  2. Magasabb fizetésre számíthatsz
  3. Nincsenek "nehéz napok" minden hónapban
  4. Az esküvői előkészületek nélküled is lezajlanak
  5. Az autószerelők megmondják neked az igazat (és érted is, hogy miről beszélnek)
  6. Vizelde számodra az egész világ
  7. Értékelni tudsz egy korsó hideg sört
  8. Az emberek nem bámulják a melledet, miközben beszélnek hozzád.
  9. Ötnapos nyaralásra elég egy kézitáska.
  10. Bármelyik befőttesüveget ki tudod nyitni.
  11. Ugyanaz a frizura évekig, akár évtizedekig is kitart.
  12. Simán beparkolsz bárhová egy szemvillanás alatt
  13. A teljes karácsonyi bevásárlást elintézed december 24-én, mind a 25 rokonnak, 45 perc alatt.
  14. Hordhatsz rövidnadrágot, mindegy, milyen a lábad.
  15. Ha felszalad pár kiló csak egy vállrándítás a reakciód
  16. Három pár cipő több mint elég.
  17. Nem esel kétségbe, ha elromlik otthon valami
  18. Akárhány lányt felszedhetsz, nem szólnak meg érte 
  19. Nem ingadozik óránként a hangulatod
  20. Nem lesz pletyka-téma, ha 20 évvel fiatalabb párt választasz
  21. Két teli bőröndöt is elcipelsz egyszerre és a legmagasabb polcról is leveszed a mosóport
  22. Ha beteg vagy, mindig számíthatsz egy kis kényeztetésre
  23. Soha nem kell nőgyógyásszal, tamponnal, betéttel és fogamzásgátlóval "bíbelődnöd".
  24. Kísérő és ideg-összeroppanás nélkül is kisétálsz tök egyedül (este) a mélygarázsból
  25. A foci VB nem kínszenvedés számodra, hanem 4 hét felhőtlen szórakozás

Körülbelül ennyi a két lista, de szívesen várunk további javaslatokat a két felsorolás bővítéséhez! Kommentelj, várjuk véleményed!

scriptory_felirat_rovid.jpg

2018.09.08.(13:18)

***

A Viszkis - a mi bankrablónk [15.]

Harmat Árpád írása

A Viszkis híres szökésének évfordulója környékén és filmjének többszöri megtekintése után érdemes felidéznünk a több, mint 20 évvel ezelőtt történteket és a film fogadtatását. Mert bizony a magyar kriminalisztika talán legkülönlegesebb fejezete volt Ambrus Attila "pályafutása" és a történetéről készült film az egyik legjobb, amit bankrablásokról és megtörtént eseményekről hazánkban forgattak.

Nagyon jól emlékszem az 1999 -es esztendőre (26 voltam akkoriban), amikor az egész ország fenekestől fordult fel -- előbb január 15-én, majd július 10-én, végül október 27-én -- a Viszkis néven elhíresült bankrabló elfogásakor, megszökése napján és végső kézre-kerítésekor. Ezekben a napokban szinte minden Ambrus Attiláról szólt: taglalták rablásait, az összesen 30 alkalommal végrehajtott, pénzintézetek, postafiókok elleni álruhás akcióit, illetve hihetetlen szökését a Gyorskocsi utcai fogdából. 

viszkis1.jpg

Sokan sztárolták akkoriban, korunk hősének sőt Robin Hoodjának tartva, aki soha nem öl és soha nem okoz sérülést, "csupán" rabol. Tény, hogy utóbbihoz volt tehetsége: összesen a 7 év alatt (1993 és 1999 közt), amikor hobbija lett posták, utazási irodák, takarékszövetkezetek és OTP fiókok kirablása, mintegy 142 milliót forintot zsákmányolt (amit a második elfogása előtt még további 56 millióval fejelt meg). Ebből aztán fényesen élt: beutazta a fél világot (járt többek közt Thaiföldön, Spanyolországban, Görögországban és egy alkalommal 3 milliót költve a trópusi Seychelle-szigeteken is) dőzsölt, bulizott, költekezett -- közben abba nem hagyva másik szenvedélyét a jégkorongot -- és persze élvezve az életet (és a nőket). Aztán 1999 október 27 -én este, egy XIV. kerületi társasházban végleg elfogták. Hosszú idő volt, amíg nem értek nyomába: 7 év. Mert gyors volt, meneküléskor és a rablásai alkalmával is: akcióinak átlag időtartama 2,5 perc volt csupán. (Kettő és fél perc!)

Elmondása szerint elfogásakor a különleges egység tagjai fotózkodtak vele, mégpedig rögtön azt követően is, hogy csuklóján kattant a bilincs. Mert sztár volt, a magyar kriminalisztika legnagyobb alakja. Végső elfogását követően 17 év börtönre ítélték, ám jó magaviseletéért 12 év után szabadulhatott (2012 január 31-én). Ma hétköznapi, tisztességes életet él, fiatal feleségével -- a legfrissebb hírek szerint babát várva (2022-ben már két kisgyerekkel) -- miközben börtönben tanult szakmájával, a kerámia-készítéssel foglalkozik.

aviszkis_ma.jpg

A kép forrása: Best magazin (2018.07.06)

Ambrus Attila végre révbe ért, családos, boldog és csak emlékeiben, illetve könyvében és filmjében élnek korábbi megpróbáltatásai, kalandjai: a hányattatott erdélyi (romániai) gyermekkor nagymamájával (aki felnevelte), az állami gondozás kegyetlenül kemény időszaka, a katonáskodás Romániában és végül kalandos szökése egy vonatra kapaszkodva Budapestre. Itt ugyan új élet várta, de sokáig sikertelenül: jégkorong csapatoknál játszott de közben anyagi gondokkal küzdött. Első rablását egy XI. kerületi Postahivatalban követte el 1993 januárjában mert bizonyítani akarta akkori barátnője (és annak szülei) előtt megfelelő anyagi helyzetét.

... És most a filmről ...

Antal Nimród -- az Amerikában született és gyermekkorát is Los Angelesben töltő filmes -- 2017-ben látott a Viszkisről szóló film elkészítéséhez, mely aztán tavaly novemberben került a magyar mozikba, óriási sikert aratva. Mindenkit érdekelt a történet, melyet az egész világon is nagy figyelem övezett. Hogyan lett egy erdélyi fiatalemberből, 26 éves korára bankrabló? Miként tudott 30 alkalommal is sikerrel rabolni? Hogyan tudott legsikeresebb rablásával -- Budapest, XXII. kerületében, a Grassalkovich út 128. szám alatti OTP fiókból (második alkalommal betörve) -- 25 millió forintot zsákmányolni? Kik voltak társai? Megannyi kérdés, melyet a film mind megválaszol.

A Viszkis című magyar akciófilm a gyermekkorral kezdi Ambrus Attila életének bemutatását. Látjuk, az 1967 -ben született fiatalember erdélyi gyermekkorának főbb fordulópontjait: apja kegyetlen természetének hatásait, a jégkorong iránti rajongását, a nagymama elnéző nevelését (majd halálát a fiú 10 éves korában), illetve a javítóintézet kegyetlenségeit. Ott vagyunk a fiatalember mellett a katonai szolgálata alatt (Ceausescu Romániájában), majd Magyarországra szökésekor, amit kalandosan egy vonat aljára kapaszkodva tesz meg. 

ambrus_attila.jpg

Antal Nimród filmje pörgős, élvezetes tempóban megy végig a Viszkis életének főbb állomásain, erős hangsúlyt helyezve arra, hogy mikor és miért lépett a bűnöző életmód útjára. A magyarázat: a továbblépés reménytelensége (valamirevaló végzettség és munkahely szerzésének nehézsége, papírok nélkül) és nem mellékesen a bizonyítás barátnőjének (illetve a leányzó szüleinek). Főhősünk egy kis postahivatallal kezdi a rablásokat, ahonnan sikerül annyi pénzzel távoznia, mely egy időre megoldja gondjait: autót vásárol, ékszert a barátnőnek, ruhákat magának és mindezzel önbecsülést. Bebizonyítja: ő is ér annyit, mint más. Már legelső rablásánál is alkohollal nyer magának bátorságot (mivel később is megtartja akció előtti ivós szokását, így egy idő után a média "viszkis" néven emlegeti).

Tetszetős a 90 -es évek hangulatának megjelenítése: a korabeli ruhák, a korszakra jellemző frizurák, autók felvonultatása és az akkori utca-feeling elénk-tárása. A film összesen 1,7 milliárdos költségvetésének jelentős része éppen ilyesmikre ment el, de talán megérte: a Viszkis valóban korhű lett. A film bemutatja a nagyobb OTP rablásokat is, melyeknél a Viszkisnek már társa is akad: Géza (valódi neve: Orbán Gábor).

viszkis_orban_gabor.jpg

Orbán Gábor, aki 6,5 évet ült a Viszkissel közös rablásaiért

A két fiatal összesen 13 pénzintézetet (postát és OTP -t) rabol ki, ám végül 1995 január 15 -én a budapesti II. kerület OTP -je kifosztása után Gézát elfogják. Attila ugyan elmenekül, de néhány órával később -- Géza szóra bírása után -- a román határon (Ártándnál) őt is foglyul ejtik. A filmnek érdekes fejezete a Viszkis szökése a Gyorskocsi utcából, mely hűen követi végig Attila menekülésének útvonalát. Végső elfogását 3 hónappal később már nem láthatjuk. (Ez mondjuk kicsit furcsa.)

A film főszerepét a még színiiskolás, 26 éves Szalay Bence játssza, minden elismerést megérdemlő módon. Bár külsejét, termetét és testalkatát tekintve nem igazán emlékeztet Ambrus Attilára (sokkal magasabb és vékonyabb nála) a játéka tökéletes módon idézi fel az egykori bankrablót. Társát Klem Viktor alakítja, aki szintén jó választás volt szerepére. Akit még mindenképp elismerést érdemel, az a Viszkist kergető, majd vallató zsaru, Schneider Zoltán. Egészen szuggesztíven jeleníti meg a Viskisre dühös, frusztrált zsaru archetípusát, aki valóságos dührohamokkal kérdezgeti Ambrust életéről. 

viszkis2.jpg

Összességében a Viszkis egy remek módon összerakott, izgalmas és érdekes akciófilm, melynek talán egyetlen negatívuma van csak: kihagyja Ambrus Attila igazi természetének és 90-es években folytatott életmódjának többoldalú bemutatását (pl. utazásait, féktelen életmódját, gyorsan váltakozó kapcsolatait, illetve gondolkodásmódját akkoriban). Mivel azonban ez szubjektum -- vagyis nem mindenki egyforma mélységben kíváncsi egy emberre -- valójában talán ez sem tekinthető hiányosságnak. Jók az akciójelenetek, autós üldözések is és bár ezen a téren azért van még mit behoznunk Hollywoodhoz képest, élvezetesek ezek a scenek (még amerikai összevetésben is). 

Értékelésünk: 4 csillag. Ajánljuk a Viszkis valódi sztorijára kíváncsiaknak, a magyar filmek szerelmeseinek és mindazoknak, akik hozzánk hasonló módon még emlékeznek a 90-es évek felhajtására a "mi bankrablónk" nyomában.

csik.jpg

2022 május 22-én Szegeden a hídi vásáron volt szerencsém személyesen is találkozni Ambrus Attilával, aki megengedte, hogy fénykép készüljön kettőnkről. Röviden sikerült kicsit beszélgetnünk is. 

viszkis.jpg

A cikk szerzője és Ambrus Attila, a Viszkis.

csaillagok4.jpg

scriptory_felirat_rovid.jpg

2018.07.29.(10:40) 

The Equalizer - A védelmező (2014) [14.]

A hamarosan mozikba kerülő és rendkívül látványosnak illetve izgalmasnak ígérkező második rész előtt (The Equalizer 2.) érdemes visszatekintenünk a legelső epizódra, vagyis a kezdetekre. Az akciófilmekre "szakosodott" Antoine Fuqua (Mélyütés, Kiképzés, Csali) négy éve készítette el 2014 egyik legjobb filmes alkotását, a Védelmezőt (The Equalizer). A főszerepet Denzel Washington kapta, aki óriásit alakított ebben a sajátos hangulatú filmben.

equalizer1.jpg Az alapsztori nem túl bonyolult, minimális spoilerrel elmondva: adott egy 60 körüli, nagyon jó formában lévő (fizikailag negyvenesekkel felérő) fekete férfi - Robert McCall (Denzel Washington) - aki bár hétköznapi életet él (egyszerű bolti dolgozóként egy Home Mart raktár-áruházban), múltja egészen kivételessé teszi. Valaha ugyanis az egyik legjobb különleges ügynök és kommandós volt (az USA kormányának szolgálatában). Visszavonult, de továbbra is villámgyors maradt és vérprofi, aki másodpercek alatt tud megölni puszta kézzel akár fél tucat ellenfelet is.

Miközben éli szürke mindennapjait, egyszer csak történik vele valami, ami újra aktivizálja: megismeri, az alig 17 éves Terit (Chloé Grace Moretz), akit az orosz maffia kényszerít szabályos rabszolgaságra (és prostitúcióra). Robert nem bírja tétlenül nézni a fiatal lány szenvedéseit és aktivizálódik, vagyis régi profizmusával elkezdi sorra irtani a ruszki maffiózókat. Régi formájához hasonlóan újra másodpercek alatt öl (amit egyébként Suunto karórájával még rendszeresen mér is, kontrollálva, hogy továbbra is formában van e még).

A történet több filmből lehet ismerős: egyrészt a John Wick is hasonló sztori (ott egy visszavonult hitman kezd újra gyilkolászni, mégpedig kutyája és kocsija elvesztése miatt), és a műfaj legjobbja, az 1999 -es Brian Helgeland rendezte Mel Gibson film, a Visszavágó is hasonló történetet vezet elő. (A visszavágó egyébként a nagyon kevés 5 csillagos akciófilmek egyike. Egészen brutáljó, a legjobbak egyike, amit valaha láttam.) A sok analógia dacára a védelmező mégis tud újat mutatni, mégpedig a rendezés és Denzel Washington játéka miatt. A 2014 -ben épp 60 -at betöltő Washington olyan hihetetlen higgadtsággal, profizmussal és lazasággal alakítja karakterét, hogy a néző egészen a cselekménybe feledkezik.

Robert McCall maga a kiegyensúlyozottság: segíti munkatársait (például biztonsági őrnek készülő, de ezért fogyókúrára kényszerülő kollégáját és egy rablásban ékszerét elvesztő kolléganőjét), sokat olvas és becsületesen él. Ugyanakkor alig tud aludni és vélhetően kísérti múltja is. Élete azonban újra visszatér régi kerékvágásába, amikor a fiatal Teri védelmére kell és gyakorlatilag felszámolja a bostoni orosz maffiát.

Az akciójelenetek jól kidolgozottak, a látvány-világ tetszetős, a cselekmény lendületes. De ami igazán egyedivé teszi a filmet, az a különleges hangulatvilág és a párbeszédek stílusa. Denzel Washington ugyanis egy száraz profizmussal "dolgozó" karaktert alakít, aki bölcs az élet dolgaiban és aki mindig tökéletesen tudja felmérni ellenfeleit. Az összecsapás előtti pillanatokban lelassítva és részleteiben látja azokat, akikkel szembeszáll, tekintetével minden apró részletet befogva. Keveset beszél, de arra érdemes odafigyelni. Legfőbb ellenfele Teddy (Csókás Márton) az orosz maffia legjobbja, a KGB volt sztár-ügynöke, a bolygó egyik legjobb bérgyilkosa. Kettejük küzdelme kelet és nyugat harca. 

A védelmező egy nagyon jól sikerült akciófilm, aminek folytatása augusztus közepén egészen biztosan feldobja nyarunkat. Ajánlom akció-szeretőknek, Denzel Washington fanoknak és mindazoknak, akik értékelnek egy kliséktől, sallangoktól mentes, "okos akciófimet". Értékelésünk: 4 csillag.

csaillagok4.jpg

scriptory_felirat_rovid.jpg

2018.07.25.(21:51)

 

süti beállítások módosítása