Harmat Árpád írása
A Viszkis híres szökésének évfordulója környékén és filmjének többszöri megtekintése után érdemes felidéznünk a több, mint 20 évvel ezelőtt történteket és a film fogadtatását. Mert bizony a magyar kriminalisztika talán legkülönlegesebb fejezete volt Ambrus Attila "pályafutása" és a történetéről készült film az egyik legjobb, amit bankrablásokról és megtörtént eseményekről hazánkban forgattak.
Nagyon jól emlékszem az 1999 -es esztendőre (26 voltam akkoriban), amikor az egész ország fenekestől fordult fel -- előbb január 15-én, majd július 10-én, végül október 27-én -- a Viszkis néven elhíresült bankrabló elfogásakor, megszökése napján és végső kézre-kerítésekor. Ezekben a napokban szinte minden Ambrus Attiláról szólt: taglalták rablásait, az összesen 30 alkalommal végrehajtott, pénzintézetek, postafiókok elleni álruhás akcióit, illetve hihetetlen szökését a Gyorskocsi utcai fogdából.
Sokan sztárolták akkoriban, korunk hősének sőt Robin Hoodjának tartva, aki soha nem öl és soha nem okoz sérülést, "csupán" rabol. Tény, hogy utóbbihoz volt tehetsége: összesen a 7 év alatt (1993 és 1999 közt), amikor hobbija lett posták, utazási irodák, takarékszövetkezetek és OTP fiókok kirablása, mintegy 142 milliót forintot zsákmányolt (amit a második elfogása előtt még további 56 millióval fejelt meg). Ebből aztán fényesen élt: beutazta a fél világot (járt többek közt Thaiföldön, Spanyolországban, Görögországban és egy alkalommal 3 milliót költve a trópusi Seychelle-szigeteken is) dőzsölt, bulizott, költekezett -- közben abba nem hagyva másik szenvedélyét a jégkorongot -- és persze élvezve az életet (és a nőket). Aztán 1999 október 27 -én este, egy XIV. kerületi társasházban végleg elfogták. Hosszú idő volt, amíg nem értek nyomába: 7 év. Mert gyors volt, meneküléskor és a rablásai alkalmával is: akcióinak átlag időtartama 2,5 perc volt csupán. (Kettő és fél perc!)
Elmondása szerint elfogásakor a különleges egység tagjai fotózkodtak vele, mégpedig rögtön azt követően is, hogy csuklóján kattant a bilincs. Mert sztár volt, a magyar kriminalisztika legnagyobb alakja. Végső elfogását követően 17 év börtönre ítélték, ám jó magaviseletéért 12 év után szabadulhatott (2012 január 31-én). Ma hétköznapi, tisztességes életet él, fiatal feleségével -- a legfrissebb hírek szerint babát várva (2022-ben már két kisgyerekkel) -- miközben börtönben tanult szakmájával, a kerámia-készítéssel foglalkozik.
A kép forrása: Best magazin (2018.07.06)
Ambrus Attila végre révbe ért, családos, boldog és csak emlékeiben, illetve könyvében és filmjében élnek korábbi megpróbáltatásai, kalandjai: a hányattatott erdélyi (romániai) gyermekkor nagymamájával (aki felnevelte), az állami gondozás kegyetlenül kemény időszaka, a katonáskodás Romániában és végül kalandos szökése egy vonatra kapaszkodva Budapestre. Itt ugyan új élet várta, de sokáig sikertelenül: jégkorong csapatoknál játszott de közben anyagi gondokkal küzdött. Első rablását egy XI. kerületi Postahivatalban követte el 1993 januárjában mert bizonyítani akarta akkori barátnője (és annak szülei) előtt megfelelő anyagi helyzetét.
... És most a filmről ...
Antal Nimród -- az Amerikában született és gyermekkorát is Los Angelesben töltő filmes -- 2017-ben látott a Viszkisről szóló film elkészítéséhez, mely aztán tavaly novemberben került a magyar mozikba, óriási sikert aratva. Mindenkit érdekelt a történet, melyet az egész világon is nagy figyelem övezett. Hogyan lett egy erdélyi fiatalemberből, 26 éves korára bankrabló? Miként tudott 30 alkalommal is sikerrel rabolni? Hogyan tudott legsikeresebb rablásával -- Budapest, XXII. kerületében, a Grassalkovich út 128. szám alatti OTP fiókból (második alkalommal betörve) -- 25 millió forintot zsákmányolni? Kik voltak társai? Megannyi kérdés, melyet a film mind megválaszol.
A Viszkis című magyar akciófilm a gyermekkorral kezdi Ambrus Attila életének bemutatását. Látjuk, az 1967 -ben született fiatalember erdélyi gyermekkorának főbb fordulópontjait: apja kegyetlen természetének hatásait, a jégkorong iránti rajongását, a nagymama elnéző nevelését (majd halálát a fiú 10 éves korában), illetve a javítóintézet kegyetlenségeit. Ott vagyunk a fiatalember mellett a katonai szolgálata alatt (Ceausescu Romániájában), majd Magyarországra szökésekor, amit kalandosan egy vonat aljára kapaszkodva tesz meg.
Antal Nimród filmje pörgős, élvezetes tempóban megy végig a Viszkis életének főbb állomásain, erős hangsúlyt helyezve arra, hogy mikor és miért lépett a bűnöző életmód útjára. A magyarázat: a továbblépés reménytelensége (valamirevaló végzettség és munkahely szerzésének nehézsége, papírok nélkül) és nem mellékesen a bizonyítás barátnőjének (illetve a leányzó szüleinek). Főhősünk egy kis postahivatallal kezdi a rablásokat, ahonnan sikerül annyi pénzzel távoznia, mely egy időre megoldja gondjait: autót vásárol, ékszert a barátnőnek, ruhákat magának és mindezzel önbecsülést. Bebizonyítja: ő is ér annyit, mint más. Már legelső rablásánál is alkohollal nyer magának bátorságot (mivel később is megtartja akció előtti ivós szokását, így egy idő után a média "viszkis" néven emlegeti).
Tetszetős a 90 -es évek hangulatának megjelenítése: a korabeli ruhák, a korszakra jellemző frizurák, autók felvonultatása és az akkori utca-feeling elénk-tárása. A film összesen 1,7 milliárdos költségvetésének jelentős része éppen ilyesmikre ment el, de talán megérte: a Viszkis valóban korhű lett. A film bemutatja a nagyobb OTP rablásokat is, melyeknél a Viszkisnek már társa is akad: Géza (valódi neve: Orbán Gábor).
Orbán Gábor, aki 6,5 évet ült a Viszkissel közös rablásaiért
A két fiatal összesen 13 pénzintézetet (postát és OTP -t) rabol ki, ám végül 1995 január 15 -én a budapesti II. kerület OTP -je kifosztása után Gézát elfogják. Attila ugyan elmenekül, de néhány órával később -- Géza szóra bírása után -- a román határon (Ártándnál) őt is foglyul ejtik. A filmnek érdekes fejezete a Viszkis szökése a Gyorskocsi utcából, mely hűen követi végig Attila menekülésének útvonalát. Végső elfogását 3 hónappal később már nem láthatjuk. (Ez mondjuk kicsit furcsa.)
A film főszerepét a még színiiskolás, 26 éves Szalay Bence játssza, minden elismerést megérdemlő módon. Bár külsejét, termetét és testalkatát tekintve nem igazán emlékeztet Ambrus Attilára (sokkal magasabb és vékonyabb nála) a játéka tökéletes módon idézi fel az egykori bankrablót. Társát Klem Viktor alakítja, aki szintén jó választás volt szerepére. Akit még mindenképp elismerést érdemel, az a Viszkist kergető, majd vallató zsaru, Schneider Zoltán. Egészen szuggesztíven jeleníti meg a Viskisre dühös, frusztrált zsaru archetípusát, aki valóságos dührohamokkal kérdezgeti Ambrust életéről.
Összességében a Viszkis egy remek módon összerakott, izgalmas és érdekes akciófilm, melynek talán egyetlen negatívuma van csak: kihagyja Ambrus Attila igazi természetének és 90-es években folytatott életmódjának többoldalú bemutatását (pl. utazásait, féktelen életmódját, gyorsan váltakozó kapcsolatait, illetve gondolkodásmódját akkoriban). Mivel azonban ez szubjektum -- vagyis nem mindenki egyforma mélységben kíváncsi egy emberre -- valójában talán ez sem tekinthető hiányosságnak. Jók az akciójelenetek, autós üldözések is és bár ezen a téren azért van még mit behoznunk Hollywoodhoz képest, élvezetesek ezek a scenek (még amerikai összevetésben is).
Értékelésünk: 4 csillag. Ajánljuk a Viszkis valódi sztorijára kíváncsiaknak, a magyar filmek szerelmeseinek és mindazoknak, akik hozzánk hasonló módon még emlékeznek a 90-es évek felhajtására a "mi bankrablónk" nyomában.
2022 május 22-én Szegeden a hídi vásáron volt szerencsém személyesen is találkozni Ambrus Attilával, aki megengedte, hogy fénykép készüljön kettőnkről. Röviden sikerült kicsit beszélgetnünk is.
A cikk szerzője és Ambrus Attila, a Viszkis.
2018.07.29.(10:40)