Jeffrey Dahmer, a milwaukee-i rém az Egyesült Államok történetének egyik leghíresebb sorozatgyilkosa volt. Negyven évvel ezelőtt, egészen pontosan 1987 és 1991 között (31 éves koráig) 16 emberrel végzett, és még egy férfival korábban, még 1978-ban. Az összesen 17 áldozat többsége színes bőrű fiatal férfi volt, de akadtak az áldozatok között ázsiaiak is. Többségüket valamilyen meleg-bárban vagy más szórakozóhelyen szedte fel, lakására hívta, elkábította, megerőszakolta, majd megfojtotta. Akadt olyan is, akit kalapáccsal vert agyon. A legtöbb gyilkosságot kétszobás albérletében követte el az amerikai Milwaukee-ben (néhány áldozatával nagymamája házának pincéjében végzett).

Jeffrey Dahmer történetéről 2022-ben készített 10 részes (és 18 karikás) sorozatot a Netflix, mégpedig Jennifer Lynch, Paris Barclay és Clément Virgo rendezésében. A sorozat azonnal óriási sikert aratott világszerte és rögtön az érdeklődés középpontjába helyezte a történet alapjául szolgáló sorozatgyilkos, Jeffrey Dahmer személyét is. A filmsiker  jelentős részben a főszereplő, Evan Peters alakításának köszönhető, aki még külsőre is hasonlít a gyilkosságok elkövetőjére.

A kép forrása: youtube.com MsMojo

Dahmer a szörnyűségek elkövetését követően a hullákat feldarabolta, és vagy zsákokban szállította el, vagy egy savval teli hordóban semmisítette meg maradványaikat. Volt olyan, akinek holttestéből evett is. Az utolsó áldozata elmenekült előle, és lebuktatta, amikor a lakáshoz vezette a rendőröket. Dahmert elfogták, és végül a börtönben halt meg egy másik rab kezétől 1994-ben alig 34 esztendősen, miután összesen 941 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a wisconsini bíróságon.

A 10 részes sorozat rendezői kitűnő munkát végeztek, minden fejezet során azt érezzük: még többet szeretnénk tudni az ügyről. A főszereplő, Evan Peters valóban nagyon hasonlít a valódi Dahmerre, és játéka is különleges. Alakításában a sorozatgyilkos kissé álmatag érzéketlen figura, aki folyton megússza a lebukást. Kiemelkedő az édesapját játszó Richard Jenkins is, aki élethűen jeleníti meg a mit sem sejtő édesapát.

A kép forrása: newyorker.com

Dahmer borzalmas gyilkosságaiban fontos szerepe lehetett hányattatott gyermekkorának, melyben szülei rengeteget veszekedtek, és el is váltak. Mint a sorozatból kiderül: édesanyja már terhesen is rengeteg antidepresszánst szedett, így tulajdonképpen narkósan várta babáját, és utána is állandóan különböző szerek hatása alatt állt. Vélhetően apja nevelési módszerei sem építették a gyermek jellemét, hiszen gyakran hagyta magára (hol támogatta, hogy elhagyta), kamaszkorában pedig elgázolt kis-állatok boncolásával kötötte le. Dahmer innentől kezdett betegesen vonzódni a vérhez és a belső szervek látványához.

A filmsorozattal kapcsolatban az egyetlen negatív kritika csak annyi, hogy túl óvatosan mutatja meg a gyilkosságokat. Talán a női rendezés az oka, de kicsit finomkodó a kivitelezés. Egy sorozatgyilkos életszerű megjelenítéséhez nagyon is szükséges volna több részlet bemutatása, főleg ha már megkapta a 18 karikát és sok helyen a horror-film besorolást.

A Sciptor értékelése a filmsorozatra a mafab besorolását alkalmazva: erős 4 csillag, százalékban: 80-85%. Kizárólag erős idegzetűeknek ajánljuk még úgy is, hogy a legdurvább dolgokat nem is mutatja a film.

Egy nagy klasszikus idézve, Petrus Rosidus Maximus szavait ismételve: "aki a Marvelt szereti, rossz ember nem lehet". A Marvel 1993 óta készíti filmeket, 2009 óta a Disney fenntartásában és jelenleg több tucat remek produkciónál tart. Az alkotások több csoportba sorolhatóak, mint például Bosszúállók filmek, Amerika Kapitány trilógia, Vasember trilógia, X-Men és Pókember filmek, Thor-alkotások, Galaxis őrzői trilógia, Hulk-fejezetek, Doctor Strange filmek ... stb. Az igazi rajongók egyik vagy másik csoport fanjai de vannak "mindenevők" is, akik szinte minden Marvel-produkciót egyformán szeretnek. Sorrendet alkotni a kedvencekből nem könnyű, mert a Marvel-világ mára hatalmassá nőtt. A Scriptor blog összegyűjtötte a szerintünk legjobbakat, vagyis a TOP-10-et.

10. Pókember (2002)

Egy nagyon szórakoztató eredet-sztori Spider-Man megjelenéséről arról, hogy miként lett egy egyszerű középiskolás srácból igazságtevő pókember. A főszerepet a 2002-es feldolgozásban még Tobey Maguire játssza. A film elkészülte után még további 7 Spider-Man film született (és egy animáció), ezekben már Andrew Garfield és Tom Holland is felbukkannak Pókemberként. A 2002-es részben Kirsten Dunst, Willem Dafoe és James Franco játsszák az egyéb főszerepeket és miattuk emelkedik ki a többi Pókember epizódból ez a rész.

9. Dr Strange (2016)

A kép forrása: ew.com

Dr Stephen Strange a Marvel világának többszörösen egyedi alakja, hiszen hétköznapi figurából - egyszerű sebészből - lesz szuperhős és nem pókcsípés által (mint Spider-Man) hanem varázs-képességek elsajátításával. Mágussá válik mégpedig a Himalájában a titokzatos Kamar-Taj révén. Benedict Cumberbatch tökéletes alakítást nyújt, emiatt a 2016-os Dr Strange a lista kilencedik helyezettje. (Zárójeles megjegyzés az új, 2022-es Dr. Strange meg sem közelíti az eredeti, 2016-os epizód sikerét.) Ha színészi kvalitásokat nézzük, talán a Strange filmektől kapjuk a legtöbbet.

8. Vasember 2 (2010)

A kép forrása: reddit.com

A Vasember filmek nélkül nincs Marvel, tekintve, hogy a kezdetektől a szuperhős-világ egyik legnépszerűbb karakterét adják (Amerika Kapitány mellett). Robert Downey Jr erre a szerepre született, elképzelni sem lehet nála jobb Tony Starkot. A 2010-es második részben fő ellenfele Ivan Vanko azaz Mickey Rourke. Rengeteg látványos küzdelmet kapunk és az egész film egy elnyújtott akció-orgia. A trilógiából kettőt is felvettem a listámra annyira rajongója vagyok a karakternek. 

7. Bosszúállók 4 Végjáték (2019)

A kép forrása: marvel.com

A négy Bosszúállók film közül a negyedik a leglátványosabb mert ebben teljesednek ki az egyes karakterek legjobban és ebben kapjuk a leglátványosabb jeleneteket is. Bár a harmadik rész (Végtelen háború) holtversenyben van a Végjátékkal több filmes portálon is (pl: az IMDb-n), a harmadik epizód túlságosan elszomorító ahhoz, hogy igazán élvezetes lehessen. Így a listára a sokkal pozitívabb Végjáték került. A Bosszúállók filmek azért nem kerültek nálam soha a listám legelejére, mert túlzásnak érzem egyetlen karakter, akkora túlhatalmát, mint amit Tanos kap (mindenkit legyőz és elpusztít).

6. Amerikai Kapitány: A tél katonája (2014)

A kép forrás: heavy.com

A legrégibb Marvel karakter Amerika Kapitány egyben a legkedveltebb figura is számomra ebből a csodálatos fantázia-világból (holtversenyben Peter Quill alakjával). Steve Rogers egy orvos-kísérlet révén szerez különleges képességeket és mindvégig ő képviseli a legtöbb követendő elvet a franchise-ban, mint: önzetlenség, segíteni akarás, elvhűség ... stb. a Tél katonájában legjobb barátjával kell hogy megküzdjön, amiből számtalan látványos jelenet születik. Bucky Barnes bőrében Sebastian Stan nyújt emlékezeteset, Chris Evans pedig itt is elképesztően jó, ahogyan minden részben.

5. A Vasember 1 (2008)

A kép forrása: port.hu

A Vasember legelső, eredeti epizódja már a TOP-5 tagja nálam és a rajongók egy tekintélyes részénél máig aranyérmes a Marvel filmek között (teljesen érthető módon). A Vasember 2008-as nyitó epizódja volt számomra az első igazán nagy Marvel-filmélmény, innentől lettem a Marvel-világ rajongója. Ebben a részben tudjuk meg, hogy lett a léha Tony Stark milliárdosból Vasember. Kiemelkedően jó a forgatókönyv és Jon Favreau is itt remekelt leginkább rendezőként.

4. Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (2011)

A kép forrása: cineserie.com

Amerika Kapitány eredet-története vagyis a sztori, mely megmagyarázza, hogyan lett az alacsony, vézna és jelentéktelen megjelenésű (ám szívében tiszta) Steve Rogersből az emberiséget többször is megmentő, magas, erős és jóképű Amerika Kapitány, mindig is közel állt hozzám. Hayley Atwell lélegzet elállító jelenség Peggy Carterként és kettejük különleges kapcsolata szerintem a film egyik színfoltja.

3. Amerika Kapitány: Polgárháború (2016)

A kép forrása: theguardian.com

A Polgárháború a legjobb Amerika Kapitány rész, tele érdekes fordulattal és az elveinkért kiállás tanulságával. A szuperhősök két táborra szakadnak abban a kérdésben, hogy elfogadják el felettük állónak (és afféle felügyeleti szervnek) az ENSZ országok vezetését vagy megmaradjanak önállónak. Rogers kapitány az önállóság mellett dönt és vele tart az összes szimpatikus karakter: Wanda, Clint, Bucky, Sam, Hangya (csak Natasha nem, de ő később segíti a kapitányt). A másik oldal élén a Vasember áll (mellette: Vízió, Pókember, Fekete párduc, Warmachine).

2. Thor: Ragnarök (2017)

A kép forrása: ndtv.com

A Thor filmek legjobbja, a Ragnarök az ezüstérmes nálam, mert ez a legviccesebb Marvel produkció, Chris Hemsworth elképesztően élvezetes és jópofa alakításával. De az az igazság, hogy ebben a részben mindenki nagyon jó, például Tom Hiddleston (mint Loki) és Tessa Thompson (Valkürként) is, illetve Jeff Goldblum is mint Nagymester. Láthatunk benne egy Hulk - Thor összecsapást is és temérdek poént a legelső perctől az utolsóig. Megunhatatlan, akárhányszor újranézhető örök kedvenc.

1. A galaxis őrzői (2014)

A kép forrása: britannica.com

A legjobb Marvel szerintem A galaxis őrzői első része (az eredeti 2014-es epizód), melyben a főbb karakterek színesek, összetettek, szórakoztatóak és viccesek egyszerre. Peter Quill az Űrlord örök kedvenc Chris Pratt alakításában és Gamora (Zoe Saldana) illetve Drax (Dave Bautista) is zseniális figurák, akik mellett a két kis kitalált lény: Groot (humanoid fa) illetve Mordály (mosómedve-szerű életforma) egyedi cukiságot visznek a történetbe. Kalandjaikból soha nem hiányzik a humor és tegyük hozzá: a 60-as, 70-es évek legjobb dalait hallgathatjuk közben (pl Blue Swede: Hooked on a Feeling).

Jerico listája a Marvelekről

 Bloggazda: Petrus Rosidus Maximus 

Az éppen most 86-ot betöltő angol rendező Ridley Scott az utóbbi években olyan sikerfilmeket készített, mint a Szárnyas fejvadász 2049 és Az utolsó párbaj. Az előbbi 2017-ben, az utóbbi pedig 2021-ben került a mozikba. Ezúttal megint történelmi vizekre evezett és Bonaparte Napóleonról készített filmet. Csakhogy talán kora miatt, de most nem törődött sokat a történelmi hűséggel. Scott úgy gondolta: olyan Napóleon teremt, amilyet ő maga képzel el. A végeredmény egy nevetséges figura, aki csak a szexre gondol és mindent első felesége, Josephine elkápráztatásáért tesz. A két főszereplő: Joaquin Phoenix és Vanessa Kirby.

A kép forrása: screenrant.com

A film sztorija ugyan végigmegy az egykori császár életének főbb eseményein, de erősen szelektál ezek között, mégpedig önkényesen. Kimaradnak az ifjúkori szerelmek, kimarad Napóleon katonai karrierjének legfontosabb fejezete az itáliai korszak (1796 és 1800 között), az egyiptomi hadjárat lezárulása és még számtalan esemény, melyek közül a legfájóbb a korszak legnagyobb csatájaként ismert lipcsei csata (1813 október 16-19) kihagyása.

Több esetben Scott megváltoztatja Napóleon legfőbb motivációit is például élete két legfontosabb eseményénél: amikor Egyiptomból tér haza, hogy átvegye a hatalmat és amikor elbai száműzetéséből tér vissza Párizsba, hogy másodszor is elfoglalja a császári trónt. Scott szerint mindkét esetben Josephine miatt cselekszik, bár ez teljes mértékben az ő privát véleménye, hiszen minden megszólaló történész kiemeli: nem egészen így történt. Ám ez nem nagyon zavarja az agg rendezőt, sőt a kifogást emelőknek még oda is vetette (sajtóforrások szerint), hogy

Bocs, haver, ott voltál? Nem? Akkor fogd be a ki*aszott pofádat.” /Forrás: hirado.hu/

A Ridley Scott féle Napóleon-film ezt a hozzáállást tükrözi: nem hiteles történelmi szempontból és sajnos dramaturgiailag sem az évszázad alkotása. A Joaquin Phoenix által megjelenített Napóleon egy életunt, álmatag és szűkszavú fickó, akit csak a nője érdekel és a vele való pajzánkodás. (A valóságban épp ennek ellentéte volt a források szerint, vagyis energikus figura, aki nagy terveket dédelgetett.)

Ami a csatákat és a látványvilágot illeti: ebben lényegesen jobb a film, kapunk grandiózus nagy totálokat az austerlitzi csatamezőről (bár itt is gáz, hogy a csata nem egészen úgy zajlott ahogyan látjuk), sok harcot és a korabeli világ kép-gazdag bemutatását.

Vanessa Kirby nagyot alakít, de a többi szereplőről szinte semmit nem mondhatunk, mert a forgatókönyv egyetlen valós karaktert sem emel ki Napóleon környezetében, noha a valóságban nagyon is jelentős figurák vették körül. Ilyen volt Talleyrand (a kor legnagyobb diplomatája), Fouché a rendőrminiszter és több tábornok, akiknek kábé a legtöbb győzelmét köszönhette.

A 2002-es francia minisorozat, mely természetesen szintén a Napóleon címet viseli és Christian Clavier a főszereplője köröket ver Scott filmjére szinte minden téren. Reméljük Scott még visszatér az értékes filmek készítőinek táborába és látunk még tőle zseniális alkotásokat (mint a Sólyom végveszélyben, amit 2001-ben rendezett és a Mentőexpedíció, mely 2015-ben került ki a kezei közül).

Az oroszok napokon (max heteken) belül megindulnak Ukrajna ellen és nem csupán a kedden megszállt keleti megyékben (Luhanszk és Donyeck területeken, melyek együttesen is csak alig fél Magyarország nagyságúak) hanem az egész ország ellen. Ehhez a támadáshoz már karácsony óta gyűjtik össze embereiket és a felszerelésüket a határokhoz. Alighanem ezt a célt szolgálta a februári orosz - fehér orosz közös hadgyakorlat is. Kezdetben a korai mozgósítás a megfélemlítés és a nyomás-gyakorlás volt a cél, ám mivel nem nagyon jött be - hisz a kijevi vezetés jottányit sem változtatott politikáján - most már a valós offenzíva előkészületeihez kell.

Ukrán páncélosok (2021). Forrás: link

Az 1999 óta hatalmon lévő Vlagyimir Putyin úgy tűnik nem lát más lehetőséget Oroszország érdekeinek megvédésére, mint egy háború megindítását Ukrajna ellen. Ebből két következtetés vonható le, az egyik hogy miután számolt a várható költségekkel és nemzetközi következményekkel (pl: teljes elszigetelődés) így is megéri számára (és hazája számára is) Ukrajna bábállammá tétele (és magához csatolása). A másik, hogy az említett költségeket és gazdasági-politikai következményeket nem tartja súlyosnak. Kérdés: jól gondolja e? 

Amiből kiindulhat: a Krím 2014-es orosz megszállását követő gazdasági szankciók nem ingatták meg népszerűségét Oroszországban (sőt növekedett elismertsége) és a gazdasági büntetések sem tették tönkre az orosz gazdaságot. Ugyanez kivetíthető az ukrajnai hadműveletek utáni büntetésekre is: azok sem fogják jelentősen visszavetni hazája gazdasági erejét. Vélhetően Putyin arra készül, hogy az esetleges kieső kereskedelmet kínai szerződésekkel pótolja majd (minden egyebe meg eleve van Oroszországnak). 

forrás: LINK

Ami a költségeket illeti: a harcok (mert azért lesz ukrán ellenállás) sokat kivesznek majd az orosz kasszából, de még többet a megszállás. Ezen a téren nem biztos, hogy jól kalkulál az orosz vezető, hiszen a történelmi példák - mint Afganisztán megszállása illetve Irak megszállása is - azt mutatják, hogy csillagászi pénzekbe kerül egy ellenséges államban a katonai jelenlét éveken át való fenntartása. Az amerikaiak iraki háborúja például, a hosszú megszállása együtt: 3000 milliárd dollárba került legalábbis a Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz szerint, aki a Times Online-on publikálta számításait. [forrás: Index] Az afganisztáni háború harmad-ennyit kóstált: a Brown egyetem szerint 1000 milliárd alatt maradtak az amerikai kiadások. [forrás: Index]. Csakhogy a Föld első számú GDP megtermelője számára ezek a hatalmas költségek elviselhetőek maradtak, ám az orosz gazdaság fényévekre van az amerikaitól, így nagy kérdés, hogy viselne ekkora terhet Moszkva?

Putyin végső célja azonban lehet, hogy szerényebb. Megszállja ugyan hadseregével Ukrajna kulcspontjait (a fővárost, az ipari központokat és kikötőket ...stb), de aztán rövid megszállást követően kivonul, ott hagyva embereinek, "tanácsadóinak" egy részét, hogy biztosítsák Ukrajna "szófogadó" diplomáciáját fehérorosz mintára. A tervhez bizonyos területek elcsatolása is társulhat, hiszen a Krím és két kelet ukrajnai megye mellett egyéb övezetek is orosz érdekkörbe tartoznak.

Putyin nem számolhat minden következménnyel, például az ukrán ellenállás méreteivel, az oroszországi lakosság reakciójával és a háború illetve megszállás csillagászatira növekedhető költségeivel. A XX. századi történelem viszont egy dolgot mindenképp bebizonyitott: a legnagyobb hibák illetve kudarcok mindig a kiszámíthatatlan vagy tévesen várt következményekből adódtak. 

A 63 éves Olaf Scholz szociáldemokrata politikus 56,5 százalékos parlamenti többséget szerezve lett 2021 december 8-án Európa legnagyobb gazdasági hatalmának, Németországnak a kancellárja. (A legitimációt a szeptember 26-i parlamenti választások adták meg parlamenti többségéhez.) Három párt támogatja: a szociáldemokraták (SPD), a szabaddemokraták (FDP) és a zöldek (Bündnis 90 Die Grünen). A közel 60%-os többség stabil kormányzást ígér Scholz számára. 

A kép forrása: wikipedia.org

Scholz munkajogi ügyvéd, fiatal kora óta szociáldemokrata és a hamburgi városvezetés egyik kulcsembere. Később, 2002-től az SPD főtitkára, majd 2007 és 2009 közt munkaügyi és szociális miniszter (Angela Merkel oldalán). Karrierjének fontos állomása volt az a 7 esztendő 2011 és 2018 közt, amikor a második legnagyobb német város, Hamburg főpolgármestere lehetett. Végül 2018-ban újra bekerült a német kormányba, mint pénzügyminiszter és alkancellár. 

Scholz bár Osnabrückben született és Hamburg közelében nőtt fel, jelenleg Potsdamban (Berlin) él, 60 éves, szintén szociáldemokrata és közgazdász végzettségű feleségével, Britta Ernsttel, aki mellesleg Brandenburg tartomány oktatási minisztere. Kapcsolatuk szorosnak és harmonikusnak tűnik, ám gyermekük nincs.

Ami Scholz emberi tulajdonságait és politikáját illeti: száraz stílusú, visszafogott ember hírében áll, aki úgy tűnik tipikusan baloldali programmal és tervekkel fog kancellári időszakához. Ennek része egy komoly  lakásépítési program (100 ezer új, szociális lakás előteremtésével), a minimál órabér felemelésének szándéka (12 euróra), olcsóbb egészségügyi ellátás, klímavédelem és a női esélyegyenlőség kiharcolása a munkában. Ugyanakkor pénzügyminiszterként az állami kiadások csökkentésének és az eladósodás elleni harcnak volt a híve. Németországban utoljára Gerhard Schröder 1988 és 2005 közti időszaka hozott szociáldemokrata kormányzást, melyhez rokoníthatónak tűnik a most megalakuló kabinet is. A jelenleg felálló új baloldali vezetés azonban az említett és felsorolt tervek mellett a szabad akarat minden területen való érvényesülését is pártolja, így az azonos neműek házasságát, a könnyebb nem-változtatást, az ingyenes abortuszt és a TB támogatott fogamzásgátlást. Scholz bár mérsékelt baloldali hírében áll (a szociáldemokrata párt jobb szárnyán elhelyezkedve) és evangélikus neveltetésben részesült (akinek ma is sokat jelent hite), támogatja ezeket a törekvéseket.

Érdekesség, hogy sajátosan gépies beszédstílusa miatt kapta meg párttársaitól a "Scholzomat" gúnynevet. Népszerűségét kiszámíthatóságának, megbízhatóságának, pragmatizmusának köszönheti és annak a ténynek, hogy a járvány kezdetén pénzügyminiszterként mindent elkövetett a német gazdaság támogatásáért. A politikai életben jártas gyakorlott, sokat tapasztalt gazdasági szakemberként veheti át Angela Merkeltől Németország kormányzását, 16 év után szociáldemokrata többségű kormánnyal. 

A kép forrása: nationalworld.com

Scholz kancellári kinevezésével a fejlett világ harmadik nagy hatalmú embere is szociáldemokrata lett, így az amerikai Joe Biden és a francia Emmanuel Macron mellett a német Olaf Scholz is ezt a politikai oldalt képviseli (akárcsak a liberális kanadai miniszterelnök Justin Trudeau). Az Orbán által korábban megjósolt, Európa- és világszintű populista-szélsőjobbos fordulat úgy tűnik jó időre elmarad. A nemzeti-populizmust továbbra is kis kör képviseli csupán Európában: Orbán - Salvini - Morawiecki és Le Pen. Bár hozzá kell tegyük az említettek inkább egy szélsőjobbos tengelyt alkotnak az Európai Parlamentben. Leendő társuk lesz majd várhatóan a háborús bűnökkel is megvádolt szerb elnök, Aleksandar Vucic, mihelyt felvételt nyer az Európai Unióba [ha ez egyáltalán megtörténik].

Kevés publicitást kapott a hír, mely kedden jelent meg többek közt a Washington Post hasábjain egy Földünk felé tartó kettős aszteroidáról, melyet egyedülálló módon Földről indított rakétával terveznek pályamódosításra "bírni". Az égitest veszélytelen a Földre (bár kétségtelen, hogy űrléptékben nézve nagyon közel fog elhúzni mellettünk), így a vállalkozás inkább mint tudományos kísérlet lesz fontos egy esetleges jövőbeni és valóban veszélyes esetre való felkészülésben. Ez lesz az emberiség történetében az első eset arra, hogy egy égitest mozgásában változást érjenek el. Az eseményről júniusban maga a NASA is írt.

A kép forrása: www.nasa.gov

A hír szerint a NASA november 24-én indítja majd el a SpaceX Falcon 9 elnevezésű rakétáját (a kaliforniai Vandenberg Űrbázisról) mely előre láthatólag csak 2022 szeptemberének végén éri majd el az akkor már 11 millió kilométerre lévő Didymosra keresztelt bináris (azaz két égitestből álló) aszteroida-rendszert. A küldetés legfőbb célja az lesz, hogy tanulmányozzák miképpen módosul az aszteroida-páros keringési sebessége és pályája a becsapódástól. A különleges égi vándor létezéséről már 20 éve tudnak, ekkoriban kapta a két égitest közül a nagyobbik (a 800 méter átmérőjű) a Didymos, a körülötte keringő kisebb pedig (160 méteres) a Dimorphos nevet.

Mint ismeretes a Föld és az emberiség történetében már több alkalommal is fenyegette az életet egy-egy világűrből érkező aszteroida. Itt van mindjárt a 65,5 millió éve becsapódó, dinoszauruszok kihalásáért felelős égi objektum, (Chicxulub-aszteroida) melyet a tudósok 15 km átmérőjűnek becsülnek és becsapódási helyét a mexikói Yucatán félsziget közelébe teszik. Aztán itt van a 80 ezer évvel ezelőtt Földünkbe csapódott Hoba meteorit, mely a mai napig a legnagyobb, egyetlen darabból álló meteorit a Földön és meg is tekinthető Namíbiában. Mérete 3X3X1 méter, súlya mintegy 66 tonna (84%-a vas). Végül említést érdemel a Tunguz-meteorit, mely 1908-ban fenyegette a Földet, amikor Szibéria felett nagy sebességgel megjelent, de talajt érése előtt, kb 8 km magasságban szétrobbant. Méretét 80 méteresre taksálják.

A kép forrása: industryglobalnews24.com

Bolygónkat egyébként folyamatosan fenyegetik különböző aszteroidák, melyeket azonban folyamatosan figyelemmel kísérnek az űrkutatók. Az úgynevezett "Torino-skála" (illetve ennek továbbfejlesztése a Palermo-skála) szerint veszélyességi osztályokba sorolják őket. A skála 0-10 között minősíti a legkevésbé (0 jelű) és legveszélyesebb (10-es szintű) égi objektumokat. Általános mérce szerint fokozottan azok veszélyesek, melyek 7,5 millió kilométernél közelebb jönnek Földünkhöz és átmérőjük meghaladja a 140 métert. [forrás: Bobák Áron: raketa.hu, 2020.06.30] De már "Föld-közelinek" tekintik a hozzánk 48 millió kilométernél közelebbre érkezőket is. Némi viszonyítási alap ezekhez a távolságokhoz, hogy a legközelebbi bolygó (hozzánk legközelebbi pályapontján) 38 millió kilométerre van tőlünk (ez a Vénusz). A másik szomszédunk, a Mars pedig legközelibb pontján 55 millió kilométerre tartózkodik. (De érdekesség, hogy időviszonylatban, vagyis leghosszabb időt vizsgálva a Merkúr van legtöbbet a közelünkben, sajátosan gyors és rövid pályája miatt.) Vagyis, ha egy kisbolygó, aszteroida vagy üstökös olyan közel kerül hozzánk, mint bolygó-szomszédaink bármelyike, azt már a csillagászok "Föld-közelinek" tekintik.

Jelenleg a Földre nézve egveszélyesebbnek tartott égitest a Bennu-kisbolygó, mely 500 méter átmérőjű és 2182-ben elérheti Földünket. Ennek valószínűségét folyamatosan vizsgálják, jelenleg még 1% alatti (úgyhogy egyelőre teljesen felesleges ezen aggódnunk). 

Az amerikai csapatkivonás kapcsán a hírekben folyamatosan szereplő Afganisztán etnikai szempontból sajátos képet mutat, ugyanis a legkevésbé sem tekinthető homogén országnak. Olyan, hogy "afgán nép" igazából nincs is, helyette pastuk, hazarák, tadzsikok, üzbégek, türkmének és kirgizek (illetve egyéb népcsoportok) alkotják a 38 milliós (és 7 Magyarországnyi) Afganisztán népességét. A hegyekkel teli Közép-ázsiai ország két jól elkülöníthető részre oszlik (a lenti térképen piros vonal választja el ezeket): délen pastu többség él (sárgával jelölve), északon pedig tadzsik - üzbég dominancia érzékelhető (tucatnyi egyéb etnikummal).

A kép forrása: Le Monde diplomatique

Nem véletlen, hogy ma Afganisztánban csak az északi területek szállnak szembe a pastukból álló tálib haderővel, hiszen ott tadzsikok és üzbégek alkotják a többséget. A választóvonal épp a főváros, Kabul környékén húzódik (a Kabul - Herat tengely mentén). A seregnyi népcsoportban közös a muszlim hit gyakorlása és a seregnyi közös szokás, ám legalább ugyanennyi dolog szét is választja őket (múltbéli sérelmektől kezdve a törzsi, területi és egyéb vitákig). 

A kép forrása: reddit.com

Az ország jövőjét alighanem egy hosszú polgárháború fogja meghatározni, melyben az egyik oldalon az Északi Szövetség (Pandzsír Ellenállás) áll majd, Amrulla Szaleh ex-alelnök és Ahmad Maszoúd vezetésével (és jelentős nyugati támogatással), míg a másikon a Tálib Mozgalom túlereje sorakozik majd fel. Ez a felállás volt egyébként a jellemző korábban is, amikor Ahmad Maszoúd apja (Ahmad Shah Maszoúd) fogta össze az északi, tálib ellenes erőket.

A kép forrása: foldrajzmagazin.hu

Joe Biden amerikai elnök kétségtelenül óriási hibát követett el a teljes amerikai csapatkivonás elrendelésével (és értékes fegyverek hátrahagyásával), mert így Afganisztánt a nemzetközi terrorizmus dzsihadista csoportjainak engedte át és a nyugat-ellenes tálib mozgalom megerősödéséhez, nemzetközivé válásához asszisztált.

A képek forrás: blogs.scientificamerican.com

A fenti képeken tipikus afgán tájak láthatóak és legalul a jellemző afgán viselet figyelhető meg (az elterjedt "pakol" sapkával), afganisztáni arcokkal. A lenti térkép az utolsó ellenállás (tálib-ellenes küzdelem) helyszínét, a pirossal bekeretezett jelölésű Pandzsír völgyet mutatja (Panjshir Valley). A térkép forrása: mapsofworld.com.

A Scriptor blog egyéb érdekes cikkei: A Kennedy-gyilkosság, A tajvani és ukrán konfliktus, A délszláv háborút bemutató akciófilm, Sólyom végveszélyben,

 ***

A világ két pontján is nagyon komoly háborús konfliktus van kialakulóban: az egyik Kína partjainál, Tajvan szigete közelében, a másik pedig Ukrajnában a Donyeck-Luhanszk szakadár területek mentén. Mindkét helyzet súlyos nemzetközi válságot, sőt háborús veszélyt hordoz, mert a Föld három legerősebb katonai nagyhatalma érintett bennük: Oroszország, Kína és az Egyesült Államok.

A kép forrása: www.123ref.com

A Dunántúl méretű, Kína partjaitól alig 180-200 kilométerre fekvő Tajvan-sziget modern-kori történetének legfontosabb szakasza 1927-ben kezdődött, amikor egy 22 évig tartó véres polgárháború osztotta meg és pusztította a Föld legnépesebb országát amiben a sziget különleges jelentőséget kapott. A harcokban az egyik oldalon a kommunisták, másikon pedig a nacionalisták (Kuomintang) álltak. A hosszú polgárháborút egy időre a második világháború szakította meg (és a Japán megszállás), ám végül a Mao Ce-tung vezette kommunisták győztek. A nacionalista erők Tajvan szigetére szorultak. Ezzel korábbi, 1911 -ben létrejövő és a polgárháborúig egységes (kommunisták nélküli) Kínai Köztársaság "jogutódja" a tajvani állam lett. Hivatalos neve ma is Kínai Köztársaság megkülönböztetve önmagát a Kínai Népköztársaságtól (a hatalmas területű és népességű "nagy Kínától"). Az országok egy része elismeri önálló államként, másik része Kína részének tekinti.

A kínai - tajvani válság Szergej Lavrov orosz külügyminiszter március 22-i pekingi látogatása után kezdett veszélyes méreteket ölteni, mert a felbátorodott kínai kormányzat bombázókat, majd komoly csapásmérő flotta-egységeket vezényelt a parányi sziget partjaihoz. Április 3-án már a tajvani szorosban hajózott - egy állítólagos hadgyakorlat részeként - a kínai haditengerészet két legfontosabb és legütőképesebb hajója: a Liaoning repülőgép-hordozó és a Nancsang nevű, Renhai-osztályú (Type 055) cirkáló-romboló, mely több, mint 100 különböző rakéta indítására képes. (Bár ezt az új típusú kínai hajóosztályt - melybe a Nancsang is tartozik - a kínaiak rombolóként emlegetik, a NATO cirkálóként tartja nyilván. [forrás])

A kínai "szuperhajó-osztály" a Renhai-class egyik tagja (forrás: shipshub.com)

Az amerikai diplomácia aggódva figyeli a március óta egyre intenzívebbé váló kínai - orosz közeledést és a Tajvan elleni kínai mozgolódást is. Bár az USA és Tajvan formailag nem szövetségesek, Washington látja el fegyverekkel a szigetet és vállal hallgatólagos garanciát Tajvan védelméért. Amellett Biden elnöki beiktatására is meghívták Tajvan képviselőit, amely példátlan lépésnek tekinthető és korábban nem fordult el (egyik elnöknél sem), [mivel Tajvan önálló állami státusza vitatott még ma is]. A lépés burkolt jelentése pedig nagyjából így szól: "fontos számunkra Tajvan függetlensége és megvédjük, ha kell". Az amerikaik tehát ennek szellemében adtak azonnali választ a kínai flotta megjelenésére: mégpedig úgy, hogy április 4-én Tajvanhoz vezényelték a VII. flottát és annak legfontosabb csapásmérő egységét a Theodore Roosevelt repülőgép-hordozót.

Az amerikai USS Roosevelt repülőgép-hordozó (CVN-71) melyet Tajvanhoz vezényeltek (forrás: wikipedia.org)

A tajvani-válság melyet a Föld 7 legnagyobb katonai hatalma élénk figyelemmel kísér jelenleg az erő-fitoktatás és elrettentés fázisában van, ám könnyen eldurvulhatnak a dolgok, ha egyik vagy másik fél megsérti a demarkációs vonalak valamelyikét. Ebbe beletartozik a felségvizek repülési övezetek megsértése vagy akár egy elsietett támadása a felek bármelyik hajója ellen.

Ami a másik nagy nemzetközi válságot, az ukrajnai krízis illeti: annak gyökerei egészen 2014 március elsejéig nyúlnak vissza, amikor az orosz hadsereg megszállta az Ukrajnához tartozó, alig 27 ezer négyzetkilométeres (kétharmad Dunántúlnyi) Krím félszigetet. Ezzel kezdetét vette egy hosszú, azóta is tartó nemzetközi válság, mely Oroszországgal szemben európai és amerikai szankciók sokaságát hozta. A válság 2014 tavaszán tovább szélesedett, amikor Ukrajna legkeletibb régióiban, Donyeck és Luhanszk tartományokban (Dombass) orosz támogatással szakadár mozgalmak kezdtek elszakadási törekvésekbe. 

Az ukrán válság - mely eddig 13 ezer áldozatot hozott a kelet-ukrajnai polgárháborúban - idén tavasszal új fejezetéhez érkezett, amikor a Kreml több tízezer orosz katonát - és több páncélos hadosztályt - vezényelt  a kelet-ukrán határ közelébe. Válaszul az amerikaiak 350 tonna hadianyagot és 35 db Humvee terepjárót tettek partra Odessza kikötőjében. Bár a nagyjából 53 ezer négyzetkilométeres, kelet-ukrajnai Donbass terület (Luhansk oblast + Donetsk oblast) csupán alig 9%-a Ukrajnának, mégis jelképezi az orosz befolyást az országban, melyet a kijevi kormány 2014 óta nehezményez (valahol mégiscsak érthető módon). A térségben ugyanis egyértelmű az orosz katonai jelenlét, melyet ugyan helyi szeparatistákkal álcáznak, mégis szembeötlőek a zöld egyenruhás, felségjelzés nélküli katonák mind Luhanszkban, mind Donyeckben. Bonyolítja a válságot, hogy Ukrajna folyamatosan kéri felvételét a NATO -ba (hogy nyugati védelem alá kerülhessen), ám Putyin különböző fenyegetésekkel reagálva, egyelőre sikeresen eltántorítja ettől a feleket.

Orosz harckocsik Maslovka mellett, az ukrán határ közelében, 2021 április 6-án (forrás: reuters.com)

Jelenleg mind az EU, mind az USA, mind pedig az egész NATO élénk figyelemmel kíséri az orosz csapatmozgásokat az orosz - ukrán határ mentén, felkészülve arra, hogy Putyin esetleg parancsot ad majd Kelet Ukrajna katonai megszállására arra hivatkozva, hogy ezzel csupán megvédi az ott élő orosz lakosságot. (Ez volt az ürügy 2014-ben a Krím megszállására is.) Az orosz vezető már kerek 7 éve tartja ébren a Kelet-Ukrajnai háborút, hogy ezzel megakadályozza Ukrajna NATO csatlakozását. Nem tudni, hogy ezért a számára kiemelten fontos célért meddig hajlandó elmenni és "belefér" e számára esetleg egy orosz katonai bevonulás is Ukrajna keleti részébe (kibővítve ezzel Donbasst).

A kelet-ukrajnai Donbass régió (kép forrása: lowynstitute.org)

A két posztunkban említett biztonságpolitikai válság jelenleg a Föld két legveszélyesebb nemzetközi konfliktusa, melyek akár háborúig is fajulhatnak. Megoldásuk kérdése most a három legnagyobb katonai hatalom, az USA, Kína és Oroszország vezetőinek kezében van és az elkövetkező hetekben dől el. /2021.04.11.20:37/

***

A címben szereplő "magányos merénylő teória" megfogalmazást azért is érezhetjük helyénvalónak az 58 évvel ezelőtti Kennedy-merénylet kapcsán, mert igazából soha nem nyert teljes bizonyítást, hogy valóban egyetlen merénylő, a 24 éves Lee Harvey Oswald követte volna el a világtörténelem leghíresebb gyilkosságát.

A kép forrása: dallasnews.com

Azon a bizonyos napon ugyanis, 1963 november 22-én, amikor mindössze 82 perccel a lövések eldörrenését követően (13 óra 55 perckor) elfogták egy közeli moziban az említett fiatalembert (ahová egy rendőr lelövése után menekült) nem történt meg kihallgatása és vallomásának felvétele sem. Ezzel megdöbbentő és érthetetlen módon teljes 48 órán át késlekedtek a hatóságok egészen addig, amíg fel nem bukkant egy bizonyos Jacob Leon Rubinstein (Jack Ruby), hogy lelője őt átszállítása előtt. Így soha nem derülhetett ki, hogy mit mondott volna állítólagos tettéről és az sem, hogy vallomásában találtak volna e ellentmondásokat a rendőrök. Mellesleg Jack Ruby 70 rendőrön átjutva került Oswald közelébe mégpedig egy töltött fegyverre (!) és így akadálytalanul lőhette le Oswaldot a dallasi rendőrség alagsorában. Az egész eseménysor valahogy azt juttatja még a laikusok eszébe is, hogy Oswald elhallgattatásában befolyásos körök lehettek érdekeltek. Olyan körök, melyek messze a rendőrök felett álltak.

Lee Harvey Oswald (a kép forrása: debunked.wordpress.com)

Ugyancsak az összeesküvés-elmélet, a magas szintű érintettség és nem a magányos merénylő teóriáját erősíti, hogy aznap biztonsági hibák egész sorozatát követték el a szolgálat emberei (például nyitott tetejű kocsival érkezett Kennedy, logikátlan útvonalon haladtak, kevés rendőr volt az utcákon, biztosítatlan épületek sora szegélyezte az utcákat .. stb) illetve a gyilkosság után is nyomozati anomáliák, ferdítések, eltussolások kísérték a merénylet kivizsgálását (pl nem vették figyelembe a 6 és nem 3 lövésről szóló tanúvallomásokat, eltűnt a boncolási jegyzőkönyv, illetve a több irányból érkező lövésekről beszélő tanúk sorra elhunytak). Azt se feledjük, hogy a Kennedy-merénylet aktáinak egy része ma is szigorúan titkosított, ami nem lehet véletlen. (Nyilván szerepel ezekben olyasmi, ami a jelenlegi politikai szereplőknél, [vagy azok felmenőinél] érintettséget bizonyít.) Mindezeken túl, minimum furcsa, hogy éppen az a Dulles - Hoover páros (CIA- FBI vezetés) végezte az ügy felderítését, mely Kennedy bukásában volt érdekelt (és amely párost korábban Kennedy leváltani készült).

Kennedy és Dulles 1960 júliusában (A kép forrása: america.aljazeera.com)

Kennedy és gyönyörű felesége Jacquline (1953) A kép forrása: express.co.uk

Ha a Kennedy-merényletet vizsgáljuk, alapvetően két elmélet-halmazzal találkozunk: az egyik szerint Oswald magányos merénylőként követte el tettét, a másik szerint csak baleknak kellett (hogy legyen kit letartóztatni) és valójában mások adták le a halálos lövést. Ez utóbbi elképzelés azt hangoztatja, hogy összeesküvés történt és egy operatív csapat tervezte meg, majd hajtotta végre az egész akciót. Mindkét elmélet további al-verzókkal bír: így a magányos merénylő sztorinál az az egyik feltételezés, hogy a kommunista Oswald tényleg volt annyira elszánt, hogy maga tegye meg (teljesen egyedül), a másik gondolat szerint megbízásra cselekedett. A megbízók pedig lehettek szovjetek, kubaiak vagy akár a maffia vezetői is. Ez az elmélethalmaz - a magányos merénylő teória - nem számol befolyásos amerikai körökkel, így nem ad magyarázatot arra sem, hogy ha Oswald egyedül csinált mindent, hogy történhetett a sok rendőri visszaélés és eltussolás (például a merénylet napján a biztonsági protokoll elhagyása utána pedig a tanúk elhallgattatása.) Ezekre nem lehetett Oswaldnak hatása már csak azért sem, mert a merénylet napján lecsukták, majd rögtön utána két nappal meg is ölték.

Az említett visszaélésekre és eltussolásokra csak a másik elmélet-halmaz, az összeesküvés-teória adhat magyarázatot, mely szerint Kennedy megölése fontos és hatalommal bíró amerikai körök megrendelése nyomán lett megtervezve és végrehajtva, mely után ugyanezen körök képesek voltak a nyomozó-hatóságok munkáit is befolyásolni. Az elképzelés, mely több mint logikus, abból indul ki, hogy Kennedy számtalan kérdésben ment szembe a hadsereg, a CIA és a fegyvergyáros lobbi prominenseivel, akik mind érdekeltek voltak a vietnami háború folytatásában és a hidegháborús konfliktusok kiélezésében. Kennedy azonban nem akarta sem a vetnami háború folytatását sem a szovjetekkel való elhidegülés elmélyítését és inkább a CIA jogköreit csökkentette illetve a maffia ügyeit firtatta. Rövid elnökségének harmadik évére ellenségévé vált az egész tábornoki kar, a CIA vezetése, a fegyvergyáros üzletemberek rétege és maga az amerikai maffia is.

A merénylet helyszíne Dallasban és lehetséges lövészek elhelyezkedése (forrás: tortenelemcikkek.hu)

Kennedy likvidálása 1963-ban rengeteg politikai és gazdasági szereplőnek állt érdekében, melyek többsége olyan hatalmi pozícióban volt, hogy az ügy eltussolását is keresztülvihette. A Warren-bizottság Allen Welsh Dulles befolyása alatt (aki eleve aktív tagja is volt a merényletet kivizsgáló testületnek) manipulálható módon működött. Jelentésük elvetette az összeesküvés lehetőségét és mindent Oswaldra kent, aki tökéletes merénylőnek bizonyult: kommunista elveket vallott, korábban élt pár évig a Szovjetunióban és kapott tengerészgyalogos kiképzést is. Ő volt az eszményi merénylő.

Kennedynek és külpolitikájának túl sok ellensége volt 1963-ban és az ifjú, idealista elnök túl kevés baráttal rendelkezett a kongresszusban illetve az állami vezetők közt. Hűséges segítőinek egyike volt testvére mellett Robert McNamara védelmi miniszter, akivel közösen oldották meg a kubai rakétaválságot 1962 októberében, megmentve ezzel a világot egy atomháború katasztrófájától. Alighanem ez volt Kennedy egyik legnagyobb történelmi érdeme.

Kennedy és McNamara a kubai rakétaválság idején. A kép forrása: historytoday.com

Bár az amerikai nép zavaros magánélete dacára illetve szeretői, nőügyei ellenére és a hadsereggel való állandó viszálya dacára is szerette, nagyon erős ellenségeket szerzett magának.

Azon a bizonyos napon, 1963 november 22-én 12 óra 30 perckor aligha Oswald adta le rá a halálos lövést a tankönyvtár ötödik emeleti ablakából, postán rendelt (!) 20 dollárért megvásárolt Carcano márkájú, 6,5 mm -es, forgó-tolózáras gyalogsági karabélyával (81 méterről, harmadik lövésével). Ezt a szégyenletes, bár kétségtelenül nagy precizitással megtervezett tettet egy több tagú csoport hajtotta végre, melynek emberei a merénylet helyszínén több ponton helyezkedtek el. A szemtanúk jelentős része azonosítani is próbálta őket, megnevezve például a füves dombot, ahonnan egyértelműen hallottak is lövéseket. Ám a vizsgálat még a Zapruder film elemzése után sem adott hitelt azon megközelítéseknek, melyek a magányos merénylő elképzelésnek kicsit is ellentmondtak. (Egy Abraham Zapruder nevű, helyszínen bámészkodó polgári személy teljesen véletlenül felvette a gyilkosságot Bell & Howell típusú kamerájával.)

Ruby lelövi Oswaldot (forrás: dallasnews.com)

Személyes meglátásom szerint a hadsereg és a CIA bizonyos vezetői "rendelték meg" a merényletet, mert Kennedy akadályozta terveiket. A kivitelezést hivatásos mesterlövészekre, különlegesen képzett katonákra bízták, akik aznap több irányból vették célba Kennedyt. A kirakatban látható Oswaldot a CIA juttatta a helyszínre, hogy a merénylet után azonnal elfogva rögtön legyen gyanúsított és a nyomozás illetve vizsgálat ne folytatódjon a valódi tettesek után. Elhallgattatása (még vallomás-tétele előtt) szintén fontos volt, így felhasználták erre Rubyt, aki alighanem tényleg meg akarta ölni Oswaldot, csak éppen segítség nélkül soha nem juthatott volna közelébe egy töltött pisztollyal. A szálak elvarrása után (melynek egészen biztosan részét képezte a helyszínen dolgozó csapat eltüntetése is) a Warren-jelentés zárta le az egész ügyet, melynek legfontosabb aktái ma is zárolva vannak. Talán soha nem tudjuk meg az igazságot.

 ***

Az igazi Star Wars fanok és Csillagok háborúja mániásak (vagyis a komplett 2,3, 10 és 11 rajongói csoport) elfogadja azt a tényt, hogy a franchise egy olyan világot teremtett, mely meseszerű és amelyben nem érdemes belekötni a realitások hiányába. Ugyanakkor érdekes végiggondolni, hogy mi az az 5 anomália, melyet a leginkább furcsállunk mai logikánk és tudásunk szerint.

1. Mindenütt azonos gravitáció és lélegezhető levegő

A Star Wars világában számtalan helyszínen zajlanak az események: ott van Coruscant (a főváros), a Tatuin (Luke felnevelkedésének helyszíne), a Naboo bolygó (ahonnan Palpatine és Padme is "érkezik"), illetve a kisebb jelentőségű helyszínek, bolygók: Dagobah, Utapau, Geonosis, Musatfar, Jedha, Bespin, Scarif, Kamino, Hoth, Jakku, Ahch-To és sorolhatnánk. Ami közös bennük: egyik helyen sem kell az oda érkezőknek űrruha illetve oxigénellátás és mindenütt pontosan a földivel azonos módon mozoghatnak. (Mint tudjuk, ha egy bolygó kisebb mint a Föld és tömege is kevesebb, akkor könnyebben, ha mindkettő nagyobb, akkor nehezebben mozgunk felszínén.) Lehetséges, hogy a Star Wars világában CSAK olyan égitesteken alakítanak ki civilizációt, mely azonos a Földével? Mindenesetre furcsa és azonnal felkelti a nézők figyelmét a dolog.

2. A halálból időnként visszatérő Jedik

A legtöbb epizódban - a klasszikus részek óta - többször is előforduló jelenet, hogy a jedik (és csak ők) képesek időnként megjelenni és tanácsokat adni az élőknek. A kérdés: hol, milyen formában "léteznek" haláluk után és mit csinálnak, mikor nincsenek kapcsolatban az élőkkel. Egyáltalán hogyan képzelhető el ez az egész? Ugyancsak kérdés, hogy miért csak bizonyos jedik térnek vissza az említett módon és mások miért nem?

3. Hogyan működik a fénykard?

Fontos Star Wars stílusjegy a Lightsaber, azaz fénykard, melyet csak a jedik és sithek használnak. Ahogyan Obi-Wan Kenobi fogalmaz: "emberibb fegyver, emberibb időre való". Kérdés azonban, hogyan működik? Hogyan lehetséges, hogy a markolatból egy kristályon keresztül kiérkező sugárnyaláb, egy adott ponton "megáll" vagy visszatér? Mi állítja meg, vagy fordítja vissza? Bár volt már kísérlet fénykard készítésére, valójában a ma ismert tudományos realitásnak bizony ellentmond.

4. Mi a helyzet a fénysebességgel?

Minden epizódban láthatunk fénysebességre kapcsolást, néha egy egész flotta hajtja végre a műveletet. Egyszerre indulnak és érkeznek, pontosan megadott helyekre, tűpontos navigációval. Kérdés azonban, hogyan lenne ez lehetséges, ha némi realitással vizsgálnánk a dolgot? Mai tudásunkkal szinte felfoghatatlan, de nehezen értelmezhető is, hogy mindenfajta védőfelszerelés, rögzítés és óvintézkedés nélkül végrehajtható, miközben ma egy "egyszerű" Holdra indulásnál is milliónyi óvintézkedést hajtanak végre. Ráadásul ott a pontos navigáció kérdése is.

5. A világűr törvényeinek semmibevétele

Nem is lehet felsorolni hány alkalommal szerepelnek a franchise különböző epizódjaiban világűrben visító hangon száguldó vadászgépek, tie-fghterek, X-wingek, miközben hallunk robbanásokat és ezernyi más hangot is. Mint tudjuk, a világűr teljesen légüres tér (amire elnevezése is utal) így képtelen vezetni a hangot, közvetítő közeg híján. A másik probléma: számtalan jelenetben szerepelnek könnyedén lecsukódó fülkéjű vadászgépek, mindenfajta szigetelés nélkül. Sok olyan scene is létezik, amikor egy karakter egy romboló nyitott ajtajában áll és a világűrbe bámul. Egy ilyen látható a Rogue One végén is, amikor Darth Vader köpenye még lobog is, ahogyan kibámul a végtelen űrbe, az előle éppen kereket oldó felkelők űrhajója után nézve [lásd lenti képet]. Természetesen ez nem lehetséges, miután a világűr és a hajó belső tere közt olyan óriási nyomáskülönbség van, ami egy megnyíló elválasztásnál mindent a világűrbe "szippantana".

A felsorolt 5 anomália mellett sok-sok egyéb képtelenséget is fel lehetne sorolni (ezeket a komment-szekcióban szívesen látjuk), de tegyük rögtön hozzá: a Star Wars egy fantasy világ, mely 1977 május 25 óta (amikor először mutatták be az amerikai mozik a legelső SW filmet) vagyis 43 éve varázsolja el a rajongókat, akik nem törődnek ezekkel az "apróságokkal". Mert ezekkel is szerethető ez a különleges és jól kitalált világ.

2020.11.11.23:34