Kevés publicitást kapott a hír, mely kedden jelent meg többek közt a Washington Post hasábjain egy Földünk felé tartó kettős aszteroidáról, melyet egyedülálló módon Földről indított rakétával terveznek pályamódosításra "bírni". Az égitest veszélytelen a Földre (bár kétségtelen, hogy űrléptékben nézve nagyon közel fog elhúzni mellettünk), így a vállalkozás inkább mint tudományos kísérlet lesz fontos egy esetleges jövőbeni és valóban veszélyes esetre való felkészülésben. Ez lesz az emberiség történetében az első eset arra, hogy egy égitest mozgásában változást érjenek el. Az eseményről júniusban maga a NASA is írt.

A kép forrása: www.nasa.gov

A hír szerint a NASA november 24-én indítja majd el a SpaceX Falcon 9 elnevezésű rakétáját (a kaliforniai Vandenberg Űrbázisról) mely előre láthatólag csak 2022 szeptemberének végén éri majd el az akkor már 11 millió kilométerre lévő Didymosra keresztelt bináris (azaz két égitestből álló) aszteroida-rendszert. A küldetés legfőbb célja az lesz, hogy tanulmányozzák miképpen módosul az aszteroida-páros keringési sebessége és pályája a becsapódástól. A különleges égi vándor létezéséről már 20 éve tudnak, ekkoriban kapta a két égitest közül a nagyobbik (a 800 méter átmérőjű) a Didymos, a körülötte keringő kisebb pedig (160 méteres) a Dimorphos nevet.

Mint ismeretes a Föld és az emberiség történetében már több alkalommal is fenyegette az életet egy-egy világűrből érkező aszteroida. Itt van mindjárt a 65,5 millió éve becsapódó, dinoszauruszok kihalásáért felelős égi objektum, (Chicxulub-aszteroida) melyet a tudósok 15 km átmérőjűnek becsülnek és becsapódási helyét a mexikói Yucatán félsziget közelébe teszik. Aztán itt van a 80 ezer évvel ezelőtt Földünkbe csapódott Hoba meteorit, mely a mai napig a legnagyobb, egyetlen darabból álló meteorit a Földön és meg is tekinthető Namíbiában. Mérete 3X3X1 méter, súlya mintegy 66 tonna (84%-a vas). Végül említést érdemel a Tunguz-meteorit, mely 1908-ban fenyegette a Földet, amikor Szibéria felett nagy sebességgel megjelent, de talajt érése előtt, kb 8 km magasságban szétrobbant. Méretét 80 méteresre taksálják.

A kép forrása: industryglobalnews24.com

Bolygónkat egyébként folyamatosan fenyegetik különböző aszteroidák, melyeket azonban folyamatosan figyelemmel kísérnek az űrkutatók. Az úgynevezett "Torino-skála" (illetve ennek továbbfejlesztése a Palermo-skála) szerint veszélyességi osztályokba sorolják őket. A skála 0-10 között minősíti a legkevésbé (0 jelű) és legveszélyesebb (10-es szintű) égi objektumokat. Általános mérce szerint fokozottan azok veszélyesek, melyek 7,5 millió kilométernél közelebb jönnek Földünkhöz és átmérőjük meghaladja a 140 métert. [forrás: Bobák Áron: raketa.hu, 2020.06.30] De már "Föld-közelinek" tekintik a hozzánk 48 millió kilométernél közelebbre érkezőket is. Némi viszonyítási alap ezekhez a távolságokhoz, hogy a legközelebbi bolygó (hozzánk legközelebbi pályapontján) 38 millió kilométerre van tőlünk (ez a Vénusz). A másik szomszédunk, a Mars pedig legközelibb pontján 55 millió kilométerre tartózkodik. (De érdekesség, hogy időviszonylatban, vagyis leghosszabb időt vizsgálva a Merkúr van legtöbbet a közelünkben, sajátosan gyors és rövid pályája miatt.) Vagyis, ha egy kisbolygó, aszteroida vagy üstökös olyan közel kerül hozzánk, mint bolygó-szomszédaink bármelyike, azt már a csillagászok "Föld-közelinek" tekintik.

Jelenleg a Földre nézve egveszélyesebbnek tartott égitest a Bennu-kisbolygó, mely 500 méter átmérőjű és 2182-ben elérheti Földünket. Ennek valószínűségét folyamatosan vizsgálják, jelenleg még 1% alatti (úgyhogy egyelőre teljesen felesleges ezen aggódnunk).