Jeffrey Dahmer, a milwaukee-i rém az Egyesült Államok történetének egyik leghíresebb sorozatgyilkosa volt. Negyven évvel ezelőtt, egészen pontosan 1987 és 1991 között (31 éves koráig) 16 emberrel végzett, és még egy férfival korábban, még 1978-ban. Az összesen 17 áldozat többsége színes bőrű fiatal férfi volt, de akadtak az áldozatok között ázsiaiak is. Többségüket valamilyen meleg-bárban vagy más szórakozóhelyen szedte fel, lakására hívta, elkábította, megerőszakolta, majd megfojtotta. Akadt olyan is, akit kalapáccsal vert agyon. A legtöbb gyilkosságot kétszobás albérletében követte el az amerikai Milwaukee-ben (néhány áldozatával nagymamája házának pincéjében végzett).

Jeffrey Dahmer történetéről 2022-ben készített 10 részes (és 18 karikás) sorozatot a Netflix, mégpedig Jennifer Lynch, Paris Barclay és Clément Virgo rendezésében. A sorozat azonnal óriási sikert aratott világszerte és rögtön az érdeklődés középpontjába helyezte a történet alapjául szolgáló sorozatgyilkos, Jeffrey Dahmer személyét is. A filmsiker  jelentős részben a főszereplő, Evan Peters alakításának köszönhető, aki még külsőre is hasonlít a gyilkosságok elkövetőjére.

A kép forrása: youtube.com MsMojo

Dahmer a szörnyűségek elkövetését követően a hullákat feldarabolta, és vagy zsákokban szállította el, vagy egy savval teli hordóban semmisítette meg maradványaikat. Volt olyan, akinek holttestéből evett is. Az utolsó áldozata elmenekült előle, és lebuktatta, amikor a lakáshoz vezette a rendőröket. Dahmert elfogták, és végül a börtönben halt meg egy másik rab kezétől 1994-ben alig 34 esztendősen, miután összesen 941 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a wisconsini bíróságon.

A 10 részes sorozat rendezői kitűnő munkát végeztek, minden fejezet során azt érezzük: még többet szeretnénk tudni az ügyről. A főszereplő, Evan Peters valóban nagyon hasonlít a valódi Dahmerre, és játéka is különleges. Alakításában a sorozatgyilkos kissé álmatag érzéketlen figura, aki folyton megússza a lebukást. Kiemelkedő az édesapját játszó Richard Jenkins is, aki élethűen jeleníti meg a mit sem sejtő édesapát.

A kép forrása: newyorker.com

Dahmer borzalmas gyilkosságaiban fontos szerepe lehetett hányattatott gyermekkorának, melyben szülei rengeteget veszekedtek, és el is váltak. Mint a sorozatból kiderül: édesanyja már terhesen is rengeteg antidepresszánst szedett, így tulajdonképpen narkósan várta babáját, és utána is állandóan különböző szerek hatása alatt állt. Vélhetően apja nevelési módszerei sem építették a gyermek jellemét, hiszen gyakran hagyta magára (hol támogatta, hogy elhagyta), kamaszkorában pedig elgázolt kis-állatok boncolásával kötötte le. Dahmer innentől kezdett betegesen vonzódni a vérhez és a belső szervek látványához.

A filmsorozattal kapcsolatban az egyetlen negatív kritika csak annyi, hogy túl óvatosan mutatja meg a gyilkosságokat. Talán a női rendezés az oka, de kicsit finomkodó a kivitelezés. Egy sorozatgyilkos életszerű megjelenítéséhez nagyon is szükséges volna több részlet bemutatása, főleg ha már megkapta a 18 karikát és sok helyen a horror-film besorolást.

A Sciptor értékelése a filmsorozatra a mafab besorolását alkalmazva: erős 4 csillag, százalékban: 80-85%. Kizárólag erős idegzetűeknek ajánljuk még úgy is, hogy a legdurvább dolgokat nem is mutatja a film.