A hamarosan mozikba kerülő és rendkívül látványosnak illetve izgalmasnak ígérkező második rész előtt (The Equalizer 2.) érdemes visszatekintenünk a legelső epizódra, vagyis a kezdetekre. Az akciófilmekre "szakosodott" Antoine Fuqua (Mélyütés, Kiképzés, Csali) négy éve készítette el 2014 egyik legjobb filmes alkotását, a Védelmezőt (The Equalizer). A főszerepet Denzel Washington kapta, aki óriásit alakított ebben a sajátos hangulatú filmben.

 Az alapsztori nem túl bonyolult, minimális spoilerrel elmondva: adott egy 60 körüli, nagyon jó formában lévő (fizikailag negyvenesekkel felérő) fekete férfi - Robert McCall (Denzel Washington) - aki bár hétköznapi életet él (egyszerű bolti dolgozóként egy Home Mart raktár-áruházban), múltja egészen kivételessé teszi. Valaha ugyanis az egyik legjobb különleges ügynök és kommandós volt (az USA kormányának szolgálatában). Visszavonult, de továbbra is villámgyors maradt és vérprofi, aki másodpercek alatt tud megölni puszta kézzel akár fél tucat ellenfelet is.

Miközben éli szürke mindennapjait, egyszer csak történik vele valami, ami újra aktivizálja: megismeri, az alig 17 éves Terit (Chloé Grace Moretz), akit az orosz maffia kényszerít szabályos rabszolgaságra (és prostitúcióra). Robert nem bírja tétlenül nézni a fiatal lány szenvedéseit és aktivizálódik, vagyis régi profizmusával elkezdi sorra irtani a ruszki maffiózókat. Régi formájához hasonlóan újra másodpercek alatt öl (amit egyébként Suunto karórájával még rendszeresen mér is, kontrollálva, hogy továbbra is formában van e még).

A történet több filmből lehet ismerős: egyrészt a John Wick is hasonló sztori (ott egy visszavonult hitman kezd újra gyilkolászni, mégpedig kutyája és kocsija elvesztése miatt), és a műfaj legjobbja, az 1999 -es Brian Helgeland rendezte Mel Gibson film, a Visszavágó is hasonló történetet vezet elő. (A visszavágó egyébként a nagyon kevés 5 csillagos akciófilmek egyike. Egészen brutáljó, a legjobbak egyike, amit valaha láttam.) A sok analógia dacára a védelmező mégis tud újat mutatni, mégpedig a rendezés és Denzel Washington játéka miatt. A 2014 -ben épp 60 -at betöltő Washington olyan hihetetlen higgadtsággal, profizmussal és lazasággal alakítja karakterét, hogy a néző egészen a cselekménybe feledkezik.

Robert McCall maga a kiegyensúlyozottság: segíti munkatársait (például biztonsági őrnek készülő, de ezért fogyókúrára kényszerülő kollégáját és egy rablásban ékszerét elvesztő kolléganőjét), sokat olvas és becsületesen él. Ugyanakkor alig tud aludni és vélhetően kísérti múltja is. Élete azonban újra visszatér régi kerékvágásába, amikor a fiatal Teri védelmére kell és gyakorlatilag felszámolja a bostoni orosz maffiát.

Az akciójelenetek jól kidolgozottak, a látvány-világ tetszetős, a cselekmény lendületes. De ami igazán egyedivé teszi a filmet, az a különleges hangulatvilág és a párbeszédek stílusa. Denzel Washington ugyanis egy száraz profizmussal "dolgozó" karaktert alakít, aki bölcs az élet dolgaiban és aki mindig tökéletesen tudja felmérni ellenfeleit. Az összecsapás előtti pillanatokban lelassítva és részleteiben látja azokat, akikkel szembeszáll, tekintetével minden apró részletet befogva. Keveset beszél, de arra érdemes odafigyelni. Legfőbb ellenfele Teddy (Csókás Márton) az orosz maffia legjobbja, a KGB volt sztár-ügynöke, a bolygó egyik legjobb bérgyilkosa. Kettejük küzdelme kelet és nyugat harca. 

A védelmező egy nagyon jól sikerült akciófilm, aminek folytatása augusztus közepén egészen biztosan feldobja nyarunkat. Ajánlom akció-szeretőknek, Denzel Washington fanoknak és mindazoknak, akik értékelnek egy kliséktől, sallangoktól mentes, "okos akciófimet". Értékelésünk: 4 csillag.

2018.07.25.(21:51)